Még nem tudja a kormány, hogyan hozza össze Orbán spórolását
Az állami alkalmazottként dolgozó emberek közel harmadát érintő elbocsátási terveket is megvizsgált a kormány, de egyelőre nem született döntés a lehetséges leépítésekről - írja az Origo, egy vezető beosztású kormányzati tisztviselőre hivatkozva.
A lap szerint a kirúgások ellen szól, hogy nem feltétlenül ez a takarékoskodás legjobb módja. A legtöbb pénzt az egészségügy és az okatás átalakításával lehetne spórolni, amibe azután vágna bele a kormány, hogy egy kis levegőhöz jutott.
"Közérdek az is, hogy az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára. (...) Úgy számoltunk, hogy legalább 5 százalékkal tudunk ezen a területen kevesebbet költeni. Ezzel több tízmilliárdnyival több közpénz maradhat a kasszában" - mondta Orbán Viktor kormányfő, amikor ismertette a kormány második gazdasági akciótervének részleteit. A miniszterelnök egy korábbi, az egyes cégeket érintő válságadókat bejelentő beszédében is főként arról beszélt, milyen többletbevételekre tesz szert az állam a válságadók bevezetésével, illetve a magánnyugdíj-pénztári befizetések visszafogásával, arról azonban alig mondott valamit, hogy a kormánynak milyen tervei vannak az állami kiadások visszafogására.
Elgondolkozott a kormány a leépítéseken
Az Origo forrása azt mondta, számára egyelőre nem világos miből jön majd össze az állami spórolás, erről ugyanis még nem döntött a kormány. A tisztviselő szerint korábban több olyan koncepciót is vizsgált a kormány, amelyek az állami szféra leépítésével számoltak. Az egyes koncepciók pedig 5-től 30 százalékig terjedő leépítéseket vettek számba, ezekről azonban még nem született döntés.
Az internetes portálnak egy másik kormányzati tisztviselő is megerősítette, hogy a kormány számol elbocsátásokkal, ő azonban eddig csak 5 százalékos leépítésről szóló tervekről hallott. Egy 5 százalékos leépítésből még nem jönne ki az az 5 százalékos spórolás, amiről Orbán hétfőn beszélt, ehhez még további lépésekre is szükség lenne - mondta, ezért szerinte ha a válságadó kivetése utáni bevételek jól alakulnak, akkor nem biztos, hogy az elbocsátások mellett dönt a kormány, szerinte ugyanis az 5 százalékos leépítésnek nem olyan jelentős a költségvetési vonzata. Az erről szóló döntés várhatóan egy-két héten belül megszületik - tette hozzá.
Az Index a múlt héten szintén leépítésekről írt, ám Nagy Anna kormányszóvivő az MTV Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott, nem tud a tervezett leépítésekről.
Nekilátnak a nagy falatoknak
Az Origo harmadik kormányzati forrása szerint létszámleépítés inkább a vidéki közigazgatásban várható. A kormány korábban jelezte, hogy a helyi közigazgatás átalakítására vannak tervei. A megyénként működő 15 különböző hatóságot egyetlen megyei szervezetbe vonnák össze, így pedig egyes párhuzamosan működő hivatali egységek felszámolásával lehetne spórolni.
Mivel a kormány a válságadót csak három évre veti ki a bankokra, az energetikai, a távközlési cégekre és a kereskedelmi láncokra, ezért addigra be kell indulnia a gazdasági növekedésnek, hogy a válságadó kifutásával kieső bevételeket pórolni tudja az állam. Ehhez pedig az egységes 16 százalékos szja mellett szükség van a közszolgáltatások, így az egészségügy átalakítására is.
Erre hétfőn Orbán is utalt, amikor parlamenti beszédében úgy fogalmazott, hogy "az oktatás, az egészségügy, vagyis általában a közszolgáltatások ésszerű átalakítását nem halaszthatjuk el, illetve arról nem mondhatunk le". Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes politikus a tervezett álalakításokról nem tudott részleteket mondani, hozzátette azonban, hogy az erről szóló döntéseknél már nem lesz olyan nyomás alatt a kormány, mint az idei és a jövő évi hiánycél megállapításánál. A politikus arra utalt, hogy a kormány részben az EU-val folytatott tárgyalások után döntött úgy, hogy idén tartja a Bajnai-kormány által meghatározott 3,8 százalékos hiányt, illetve hogy ezt jövőre 3 százalék alá faragja le.
