hirdetés
2019. december. 16., hétfő - Etelka, Aletta.
hirdetés

Ma már ritka betegség a TBC

Magyarországon mára már ritka betegségnek számít a tuberkulózis (tbc), mondta az egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten.

hirdetés

Horváth Ildikó a tbc-világnap, március 24. alkalmából tartott sajtótájékoztatón kiemelte, ez a fertőző betegség még ötven éve is népbetegségnek számított, akkor százezer emberből ötszázan haltak meg tbc-ben Magyarországon. Az utóbbi években átlagosan százezer lakosból tízen betegedtek meg újonnan évente, a tbc előfordulásának csökkenése háromszorosa a többi európai országban mértnek - emelte ki az államtitkár. Tavaly pedig ennél is kevesebb, 618 új beteget regisztráltak, ami a társadalmi és a szakmai összefogás egyik nagy eredménye.  Kitért a Magyarország és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közötti együttműködésre a tbc elleni harcban. Utalt rá, hogy a WHO-val közösen dolgozták ki a tüdőszűrés új rendszerét, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és olyan gyakorlat alakult ki, hogy nem kell mindenkit kötelező tüdőszűrésre behívni.

Az államtitkár kiemelte, szintén alacsony a gyermekkori tbc-s megbetegedések száma, ugyanakkor elvétve előfordult meningitis basilaris (az agyhártyák tbc-baktériumok által okozott gyulladásos beszűrődése), ami indokolja a BCG-oltás fenntartását. Hozzátette: még sokat kell dolgozni azért a kitűzött célért, hogy egymillió emberből mindössze tíz betegedjen meg tbc-ben.

Ledia Lazeri, a WHO magyarországi irodájának igazgatója arról beszélt, hogy a tbc elleni küzdelemben továbbra is globális erőfeszítésekre van szükség, hiszen évente még mindig 4500 ember hal meg és 30 ezer betegszik meg ebben a megelőzhető és gyógyítható betegségben. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 2000 óta 54 millió ember életét mentették meg, 42 százalékkal csökkentették a halálozást. Azt mondta, Magyarországon szoros a szakminisztérium és az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet együttműködése annak érdekében, hogy egy új finanszírozási mechanizmus és egy jóval inkább betegközpontú ellátás valósuljon meg. Hozzátette: úgy látja Magyarországon az egészségügy vezetői és a szakma is elkötelezett a tbc-elleni harcban, ami példa lehet a régió többi országa számára is.

Kovács Gábor, a Korányi intézet főigazgatója elmondta: az, hogy tavaly százezer lakosra vetítve hatnak volt újonnan felfedezett tbc-s betegsége, nyolcszázalékos csökkenés még 2017-hez képest is. A gyermekkori tbc-s megbetegedések is nagyon alacsonyak az országban, 0-14 éves kor között tavaly mindössze három esetet regisztráltak. A költséges és nehezen kezelhető úgynevezett multidrogrezisztens tbc a betegek 3,3 százalékát érintette, ami szintén az ötszázalékos európai átlag alatt van. A tbc-rizikócsoportba tartozó hajléktalanok körében egy év alatt 74-ről 50-re csökkent a megbetegedettek száma. Hozzátette: közülük a kezelni kezdett betegek öt százaléka abbahagyja a gyógyszeres terápiát. Említést tett arról is, hogy nem emelkedett a migrációval behurcolt esetek száma; ezeknek a betegeknek a kétharmada román, szlovák, ukrán születésű volt.

Az ország északkeleti megyéiben volt magas a tbc-s megbetegedések száma, a helyi intézkedéseknek és együttműködésnek köszönhetően azonban abban a régióban is nyolcszázalékosnál nagyobb arányban csökkent a tbc előfordulása.

Molnár Andrea, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatója arról beszélt, hogy egy új módszertannak és finanszírozásnak köszönhetően sikerült a betegséget visszaszorítani. A teljesítményvolumen-korlát helyett esetfinanszírozást vezettek be: minden új beteg kezelésekor egy fix összegű finanszírozást kap a kórház, függetlenül attól, hogy járóbeteg- vagy kórházi ellátás keretében látja el a pácienst. A pilotprogram egyéves tapasztalatai pozitívak a tbc-s betegek diagnosztizálásában és kezelésében egyaránt.

(forrás: MTI)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés