hirdetés
2019. december. 13., péntek - Luca, Otília.
hirdetés

Közép-európai összefogás a szívritmuszavarok hatékonyabb ellátásáért

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar. Járványszerűen terjed, hazánkban ma már 300 ezer ember érintett, becslések szerint 30 év múlva ez a szám megháromszorozódik. Jelenleg az elsődleges kezelés leggyakrabban a gyógyszer, azonban ez a terápia nem kellően hatékony.Viszont a jobb megoldást jelentő eszközös beavatkozáshoz a betegek csupán töredéke jut hozzá. Hogy ez változzon, közép-európai összefogást hirdetett a Magyar Kardiológusok Társasága.

hirdetés

Időbeni felismerés és hozzáférés a valóban hatékony terápiákhoz – ezt a két célt fogalmazták meg a múlt hétvégén lezajlott Aritmia és Pacemaker Munkacsoport kongresszuson, amely az European HeartRhythmAssociation (Európai Szívritmus Társaság) támogatásával egy nemzetközi találkozóval egészült ki az idén. Közép-európai összefogást hirdettek ezeknek a céloknak az elérése érdekében, hogy a valóban hatékony eszközös ellátáshoz minél többen hozzáférjenek.

– „Az eszközös katéteres kezelések ma a leghatékonyabb terápiák, számuk viszont a betegek számához képest rendkívül kevés. Magyarországon tavaly 1700 katéteres beavatkozást végeztünk pitvarfibrilláció miatt, és ez az arány szinte minden országban hasonlóan alacsony. Fontos persze, hogy a beteg minél korábban eljusson a diagnózisig, mert a betegség ezen szakaszában jóval sikeresebben lehet a beavatkozást elvégezni. A múlt hétvégén zajlott Aritmia és Pacemaker Munkacsoport kongresszusa kiegészült egy közép-európai találkozóval az European HeartRhythmAssociation támogatásával, ahol közösen gondolkodtunk a finanszírozási, illetve betegutakat támogató kérdésekről. Ugyanis nem csak nálunk jelent gondot az időbeni felismerés, majd az, hogy a betegek a megfelelő helyre kerüljenek, ott pedig a valóban leghatékonyabb ellátást kapják – ez valamennyi közép-európai országban probléma. Ennek ma nemcsak a betegek, vagy esetleg a háziorvosok tájékozatlansága az akadálya, hanem finanszírozási okai is vannak. A mostani megbeszélés természetesen nem jelenti automatikusan a problémák megoldását, azonban egy közös állásfoglalás született. Ennek segítségével egyrészt az egészségbiztosítási rendszerek szakemberei kapnak pontosabb belátást a betegség gyakoriságáról és gyógyítási lehetőségeiről, másrészt mi, akik a gyógyításban részt veszünk, ismerhettük meg és összesíthetjük azokat a technikákat, amelyekkel a finanszírozási rendszerben prioritást szerezhetnek a hatékonyabb eszközös terápiák” – fogalmazott dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a társaság tudományos bizottságának elnöke.

Dr. Duray Gábor főorvos, a Honvéd Kórház elektrofiziológiai részlegének vezetője, a szimpózium szervezője szerint fontos a szoros párbeszéd, a közös gondolkodás, ugyanis ennek eredményeként ismerhettük, ismerhetjük meg azokat a technikákat, amelyekkel a legkorszerűbb technológiák is bevezethetőek a mindennapi gyakorlatba és ebben mind a NEAK, mind a közbeszerzési hivatal partnersége kiemelendő.

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar, ilyenkor a szabályos ütemet biztosító szinusz csomó működése kiesik, és egy, a pitvarokból eredő kaotikus, szabálytalan elektromos tevékenység veszi át a szívösszehúzódások vezérlését. A kamrák szabálytalan ritmusban, legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. Ilyenkor szívünk négy üregéből kettő nem jól működik, ahol így pang a vér! A nem, vagy nem megfelelően kezelt pitvarfibrilláció szövődményekhez vezethet, mint például a szívelégtelenség vagy a szélütés (stroke) – utóbbi a legsúlyosabb, halálhoz vezető vagy az életminőséget leginkább rontó szövődmény.

Mi történik a szervezetben?

Szívritmuszavar miatt vérrög képződhet, ami aztán a szervezet különböző pontjaira eljutva embóliát okozhat. Elzáródás jöhet létre a koszorúerekben, ilyenkor alakul ki infarktus, ha pedig az agyi erekben, akkor kialakul a stroke.De elzárhatja a vese, vagy a végtagok artériáit is. A pitvarfibrilláció a szélütés kockázatát négy-ötszörösre emelheti, előfordulása az életkor előrehaladtával nő, de bizonyos betegségek is hajlamosítanak rá, például a cukorbetegség, magas vérnyomás, vesebetegségek.

Fontos, hogy egyrészt figyeljünk testünk jelzéseire! Azoknak, akiknél fennáll a kockázat, folyamatos orvosi kontrollra van szükségük. Figyeljük a pulzusunkat, és ha szabálytalannak érezzük, vagy ha a vérnyomásmérő, az okoseszközök szabálytalan szívritmust jeleznek, akkor menjünk el orvoshoz!

(forrás: Magyar Kardiológusok Társasága, SENSATION EVENT & CONGRESS KFT.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés