hirdetés
hirdetés
2020. január. 24., péntek - Timót.
hirdetés

Kész a hamburgeradó terve

Meghaladhatja a 386 milliárd forintot az egészségtelen élelmiszerekre kivetett termékdíj, a Világgazdaság birtokában lévő szakértői anyag sorsáról a kormány dönt. A többletforrásból rendbe tehető a pénzhiánnyal küszködő egészségügy.

hirdetés

Az egészségtelen élelmiszerekre, a kalóriadús termékekre, a telített zsírokban és a szénhidrátban gazdag élelmiszerekre javasolják kivetni az egészségügyi termékdíjat az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Rendszertudományi Irodájának munkatársai – derült ki a Világgazdaság birtokában lévő dokumentumból.

Az egyes elgondolások különféle mértékben növelnék az egészségtelennek minősülő, ám sokak által fogyasztott készítmények árát, így elképzelhető, hogy csak bizonyos termékcsoportokat adóztatnának meg. Mivel az adónövekedéssel arányosan csökkenhet a fogyasztás, az optimumot kellene meghatározni úgy, hogy az segítse az egészséges táplálkozás elterjesztését is. A szakértői anyag sorsáról a kormány dönt majd.

A Világgazdaság birtokában lévő munkaanyag szerint az "egészségtelen élelmiszerek" listáján szerepelnek:

  • jégkrém, fagylalt
  • csokoládé és egyéb édesség
  • édesipari lisztes áru
  • cukrászsütemény
  • cukorka, rágógumi
  • szénsavval dúsított üdítőital, szódavíz
  • hamburger, bizonyos szendvicsek, különféle készételek
  • chipsek, fagyasztott, tartósított hasábburgonya
  • növényi olaj (kivéve olíva)

A többletforintokra nagy szüksége van az egészségügynek, hiszen az elmúlt kormányzati ciklusban – a konvergenciaprogram teljesítése miatt – 230 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Annak ellenére, hogy az Országgyűlés múlt ősszel 27,5 milliárd forintot juttatott az ágazatnak az Egészségbiztosítási Alap (EA) 2007. évi megtakarításából, a kormány pedig azt további 3,5 milliárddal megtoldotta, csak a kórházi adósságállomány növekedésének a tendenciáját sikerült megállítani. A lejárt tartozásállomány mértéke év végén 32,7 milliárd volt, megegyezett a júniusi összeggel.

Egészségügyi szakemberek azonban attól tartanak, hogy a mindenkori kormányban mindig erős pozícióban lévő pénzügyesek az egészségügyi termékdíjat bekebelezik az államháztartási hiány mérséklésének csökkentésére, ami méltatlan lenne. Különösen azért, mert a GDP-ből az egészségügyre jutó közkiadások mértéke a visegrádi országokénál 1-1,5 százalékkal kevesebb, 4,5 százalék körüli. Mint azt Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a lapnak kifejtette: jelenleg a kórházvezetők többségének a pénzügyi egyensúly és az orvosok, nővérek megtartása az elsőrangú feladata. A forráshiány és az orvoselvándorlás kritikussá vált, így a kormánynak mindenképpen gesztust kellene gyakorolnia az ágazat irányában – tette hozzá. Annál is inkább, mert az EA 15 milliárd forintos tartalékához is csak akkor juthatnak hozzá a kórházak és rendelőintézetek, ha sikerül betartani a múlt évi 300 milliárdos előirányzatnál 3 milliárddal kevesebb idei gyógyszerkassza összegét.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye

Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Egészségügyi Rendszertudományi Irodája nem készített kormányelőterjesztést a hamburgeradóra vonatkozóan. Mint ismeretes a NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága keresi azokat az alternatív forrásokat, amelyeket vissza lehet fordítani az egészségügybe az orvosok bérezésére, egyik ilyen lehetőség a népegészségügyi termékdíj. Az Államtitkárság több alkalommal nyilatkozta, hogy a népegészségügyi termékdíj adótípusú teher, s mint ilyen annak bevezetése a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik.

A termékdíj bevezetésének részletein több szakértői munkacsoport is dolgozik. Nem az alapélelmiszerek drágulása a cél, hanem az, hogy a népegészségügyi katasztrófahelyzet előtt álló Magyarországon csökkenjen az egészségre káros élelmiszerek fogyasztása.

(forrás: Világgazdaság)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink