Kásler Miklós: Amit megígértem, meg is tettük

Minden területen több elképzelés van az átalakításokat illetően, így senki nem lehet biztos abban, hogy az, ami éppen kiszivárog a sajtóban, az az igazi program. E szavakkal figyelmeztette a hallgatóságot Kásler Miklós, a Parlament Népjóléti Bizottságának keddi ülésén, ám egyúttal jelezte azt is: kemény munka folyik a tárcánál, legyen szó az alapellátásról, a finanszírozásról, vagy éppen a struktúra átalakításáról. Mint fogalmazott, maga is érzékeli, hogy igen nagy érdeklődésre tart számot az egészségügy mind a kormánypárt, mind pedig az ellenzék oldaláról, ám mint később, egy képviselői kérdésre adott válaszában fogalmazott: azt nem tapasztalja, hogy „égne a ház”, szerinte legfeljebb „csőtörésről”, vagy „dugulásokról” lehet szó.

Diagnosztizáló alapellátás

Az alapellátás megerősítése kulcskérdés, a cél, hogy a diagnózis a beteg lakóhelyén, vagy ahhoz a lehető legközelebb szülessen meg, ehhez azonban arra van szükség, hogy a családi orvos valamennyi szakvizsgáját használhassa, és rendelkezésre álljanak a kórmegállapításhoz szükséges eszközök és felszerelések. Így a diagnózisok 70-80 százaléka az alapellátásban születhetne meg, a fennmaradó 10-15 százalék – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) biztosította telemedicina kihasználásával – a következő progresszivitási szint végezné. Ezzel nemcsak a járóbeteg-szakellátók, hanem a regionális szintű intézmények, az egyetemi klinikák, és a progresszivitás legmagasabb szintjét képviselő országos intézetek is tehermentesíthetőek – mondta Kásler Miklós, aki szerint mindez a várólistákra és a várakozási időkre is hatással lesz.

A családorvosok, a házi gyermekorvosok és más szakemberek járási szintű együttműködését ösztönzi a Három generációval az egészségért program, amely a csoportpraxisok kialakítását támogatja.

Szó nincs államosításról az alapellátásban – hangsúlyozta a miniszter Lukács László György (Jobbik) felvetésére reflektálva. A képviselőt Zombor Gábor (Fidesz) is biztosította arról, hogy a Fidesz-KDNP frakció semmilyen olyan előterjesztést nem szavaz meg, amely a háziorvosi praxisok vagy a patikák államosítását, netán a kórházak bezárását célozná.

Az alap- a járó- és a sürgősségi ellátás egyetlen ellátási egység, amelyet a mentőszolgálat köt össze, ennek megerősítését szolgálta az elmúlt 9 évben beszerzett 1057 új mentőautó, a 255 új, és felújított mentőállomás, valamint a korszerűsített helikopterpark – folytatta a miniszter.

A sürgősségi ellátás tökéletes, következik a traumatológia és az érsebészet

Tökéletesen működik a sürgősségi betegellátás január 1-je óta – szögezte le a tárcavezető, hozzátéve: tévedtek, akik azt gondolták, hogy nem lehet mindössze egy-két hét alatt kialakítani az SBO-k rendszerszerű működését. Minimális, mintegy 600 millió forintos ráfordítással, az EESZT segítségével ma már teljes mértékben kontrollálják, hogy hol, mikor, mi történik.

Átalakult a traumatológiai ellátás struktúrája, amelynek gerincét a regionális központok adják, azaz a három vidéki egyetem, Budapesten pedig a Honvéd kórház és a később megépülő Dél-Budai Centrumkórház. Kettes szintű ellátást nyújtanak a miskolci, nyíregyházi, székesfehérvári és győri, valamint a fővárosi Szent János Kórházban, ezeket pedig a megyei kórházak trauma osztályai követik. Korrigálták a finanszírozást, emelték a fix díjakat, és emelték a finanszírozást is.

Hasonló rendszerben alakítják az érsebészeti ellátás struktúráját, a regionális vaszkuláris centrumok az országos intézet (GOKI) köré épülnek. A miniszter szerint a területi és szociális különbségektől függetlenül országszerte biztosított a perifériás érbetegségek primer és szekunder prevenciója, erre, valamint az érsebészeti beavatkozások kórházi hátterének biztosítására, érsebészeti ösztöndíjakra összesen 2,5 milliárd forintot költöttek el. A perifériás érbetegek sebészeti kezelésének teljes struktúrája kiépült, jövő év elején pedig a hét minden napján, 0-24 óráig elérhető lesz az érsebészeti ügyeleti ellátás Budapesten is – ígérte Kásler.

Szűrés van, a részvételen javítani kell

A nemzeti rákellenes program mintájára tavaly elkészült az öt nemzeti egészségprogram, amelyek a nemzeti népegészségügyi program vázát képezik – mondta a miniszter 17 hónappal azután, hogy utoljára beszámolt a tárca elvégzett feladatairól és jövőbeni terveiről a bizottság előtt. Azóta 55 új egészségfejlesztési irodát nyitottak meg az új egészségkultúra terjesztése érdekében, és kibővítették a kötelező védőoltások körét a bárányhimlő elleni vakcinával.

Negyed évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a 2002-ben elindított mellrákszűrés után szervezetten megkezdődjön a méhnyak-, majd 2018 novemberében a vastag- és végbélrák szűrés, „amelynek létezéséről sokan ma sem vesznek tudomást” – fogalmazott a miniszter. Pedig a vastagbélszűrési programban 1770 háziorvos vesz részt, és eddig 524 ezer ember kapott meghívást székletvérvizsgálatra, közülük 136 ezren a mintákat is visszaküldték – osztotta meg a részleteket Kásler Miklós. Nem negatív eredmény 11 ezer esetben született, ennek nyomán kolonoszkópos vizsgálatok során 1793 rákmegelőző állapotot diagnosztizáltak, köztük 217 rosszindulatú elváltozást. Később képviselői kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette azt is, rendelkezésre áll a székletvérvizsgálatokhoz szükséges laborkapacitás, és a kolonoszkópos vizsgálóhelyek is kellő számban kiépültek. Megjegyezte: a vastagbélszűréshez kapcsolódó (2017-es), országos felmérés során az is kiderült, hogy a kolonoszkópos laboratóriumokban naponta 1-1,5 vizsgálat történt.

A szűrés országos bevezetésének késlekedését firtató kérdésre azt válaszolta, hogy bár ő maga már 1993-ban javasolta a kétlépcsős szűrés bevezetését, de a gasztroenterológiai társaság akkori vezetője azt megtorpedózta. (A kérdés arra vonatkozott, hogy 2017 ősze helyett csak 2018 novemberében indult el a program. A Szerk.) A részvételt a jövőben tovább szeretnék bővíteni, tekintettel arra, hogy ahhoz, hogy 10-15 százalékkal csökkenjen a vastagbéldaganat mortalitása, legalább a 80 százalékos, populáció szintű átszűrtséget el kell érni – vázolta fel az onkológus miniszter.

A szűrések sorában említette meg az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrést, amelynek országos kiterjesztése éppen a napokban indult el, bár megjegyezte, a projekt nem a populáció szintű szűrést, hanem a korai felismerést teszi lehetővé a kockázati csoportba tartozók esetében a legpusztítóbb daganattípusnál.

A betegek is hibásak

Az elkerülhető halálesetek magas száma nem azt igazolja, hogy az egészségügynek nincs kórháza, ágya, műtője vagy sebésze, hanem azt, hogy a magyar beteg – mivel az egészségtudatosságával senki nem törődött, még ő maga se – nem megy el időben orvoshoz. Azonban például az atherosclerosisos betegek, akik korai diagnózis esetén kiválóan kezelhetők lennének, ám megvárják míg gangrénás lesz a lábuk, és akkor mennek orvoshoz, amikor már csak az amputáció a megoldás – mondta a miniszter.

Ugyancsak a betegek, pontosabban a kórházba látogatók generálják leginkább a kórházi fertőzéseket, hiszen – mint a tárcavezető fogalmazott – a fertőzések legnagyobb része kívülről kerül az intézményekbe. Ez nem is nagyon kerülhető el, mivel „a látogatókat nem lehet tetőtől talpig fertőtleníteni”. Ez okozza, hogy az ezer betegre jutó fertőzések aránya a nyugat-európai országokban 5,1 százalék, ellenben nálunk – a legfrissebb vonatkozó jelentés szerint – 4,4 százalék. Bár Kásler szerint ez az arány is „rendkívül magas”, ám megnőtt az idős, elesett, daganatos betegségekben szenvedő, a kemoterápia miatt immunszupresszált állapotú betegek száma is, akiknél lényegesen könnyebben kialakul a fertőzés – magyarázta az okokat a miniszter.

Miért rosszak az adatok?

Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol a teljes onkológiai struktúra kialakult, és ez példaként szolgálhat a régió többi állama számára – indokolta a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia létrehozását a tárcavezető. Ennek tükrében jogosnak tűnt Pesti Imre (Fidesz) kérdése, miszerint a daganatos betegségek gyógyítására fordított erőforrások tekintetében a nemzetközi középmezőnybe tartozunk, ám a mortalitás sokkal rosszabb, mit másutt.

Az 500 milliós európai populáció csupán 22 százaléka mögött van nemzeti rákregiszter, és a statisztikai módszerek is eltérőek, amelyekkel dolgoznak. Magyarország sok daganattípus esetében vezeti a nemzetközi morbiditási és mortalitási listákat, azonban míg a megbetegedés gyakorisága 2010-19 között 10 ezerrel, a halálozási szám néhány száz esettel emelkedett, ami arra utal, hogy az alkalmazott terápiák hatékonysága jelentősen javult – magyarázta Kásler Miklós, hozzátéve, ezzel 88 ezer daganatos ember életét mentették meg az adott időszakban.

Beteg a struktúra, de meggyógyítják

Beteg a struktúra, de ennek gyógyítását az új egészségkultúra alapjainak lefektetésével, valamint a primer- és szekunder prevenció erősítésével már elkezdték – válaszolta a miniszter a struktúraátalakítást firtató kérdésekre. Az ágyak szakmák közötti, jobb elosztásában is gondolkodnak, példaként említette, hogy a traumatológiai ágytöbbletet az érsebészetekre csoportosítják át, ahol viszont kevés a kapacitás.

Leszögezte: nem lesz kórházbezárás, ugyanakkor azt is mondta, több elképzelés is van a tarsolyukban a struktúra átalakítását illetően, éppen ezért soha, senki nem lehet biztos abban, hogy az a reális elképzelés, ami éppen kiszivárog a sajtóban.

Bár expozéjában a miniszter nem tért ki a kórházak adósságának rendezésére, a bizottság tagjai közül többen is firtatták azt. Az Emmi és a Pénzügyminisztérium közösen térképezte fel az eladósodás okait, és arra jutottak, hogy azok mögött 20-30 százalékban menedzsmenthiba áll, de a finanszírozás, és a tvk nem megfelelő elosztása is szerepet játszik – érkezett a válasz.

„Ezért kénytelenek vagyunk a finanszírozási rendszert alapjaiban átalakítani” úgy, hogy a beteg viszi magával a tvk-t, és ott fizetik ki ez ellátás költségét, ahol a beteget kezelik – mondta Kásler Miklós, hangsúlyozva: "ez még csak egy gondolat".

A magán és az állami szektor szétválasztására már történtek intézkedések, amelyeket még rengeteg követ majd a jövőben – említette röviden a miniszter, hozzátéve, ezek azt célozzák, hogy mindkét szektor szabályozottan működjön.