hirdetés
hirdetés
2020. január. 27., hétfő - Angelika.
hirdetés

Időeltolódás

Egy-egy beavatkozás várakozási ideje tíz intézményben meghaladja a két esztendőt. A fővárosban az idecsorgatott pluszmilliárdok miatt kedvezőbb a helyzet, vidéken viszont már az esélyegyenlőség is elveszni látszik - írja a Heti Válasz.

hirdetés

Kétszer szakadt ki egy ismerősöm hasfala, miután sérvvel operálták egy nagy vidéki kórházban. Kispórolták ugyanis belőle a hálót - érzékelteti Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzőjének programvezetője, miféle "mellékhatásai" lehetnek a kórházak pénz hiányának. Nem csak a várakozási listák nőnek meg, az ellátás minősége is romlik. Csakhogy ezt nehezebb mérni, mint a listák megnyúlását.

Amint arról a MedicalOnline június végén beszámolt, Cserháti Péter a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi szakmapolitikáért felelős helyettes államtitkára által nyilvánosságra hozott adatok szerint 2009 decemberében a korábbi évhez viszonyítva tízezerrel, 22 ezerre nőtt a kórházakban műtétre várakozók száma. A legtöbbet a gerincstabilizációs beavatkozásokra kell várniuk a betegeknek. Az egyes intézmények között jelentős a szórás; a várakozási idő az Országos Gerincgyógyászati Központban a leghosszabb: három év. Jelentősen, 52-ről 90 napra nőtt a várakozás a szürkehályogműtétekre. A tervezhető kardiológiai beavatkozásokra negyven napot kell várni, pedig a szív- és érrendszeri betegségekből fakadó halálozást tekintve vezető helyen állunk a világon.

A Heti Válasz negyedik éve készít az országos, megyei, fővárosi és a jelentősebb városi kórházak hivatalos adatai alapján országos várólistát, ám - mint írja - ilyen mértékű növekedést még sosem tapasztalt.

Várólisták műtétek szerinti eloszlása

Drága és olcsó betegség

Az országos várólista első 16 helyéből 15-öt olyan beavatkozás foglal el, amelyhez drága implantátumra - térd- vagy csípőprotézisre, illetve szemlencsére - van szükség. A nehéz anyagi helyzetben levő kórházak ott spórolnak, ahol tudnak - leginkább a "drága" betegeken. A várólista úgy képződik, hogy az intézmények az egészségbiztosítótól minden hónapban kapnak egy keretet, amely megszabja, hány átlagos súlyosságú pácienst láthatnak el. Először a sürgős esetek ellátásához szükséges értéket vonják le ebből, hiszen ha valaki balesetet szenved vagy infarktust kap, azonnal szüksége van a segítségre.

A maradék nagy részét elviszik a daganatos betegek, majd a gyermekek következnek, a társadalom szolidaritásérzékét ugyanis sérti, ha egy kis beteg anyagi okokból hosszabb ideig kénytelen szenvedni. A resztli jut azoknak, akiket fájdalmas vagy kellemetlen nyavalya gyötör, de nem halnak bele abba, ha egy-két hónappal később operálják meg őket. Közöttük is vannak drága és olcsó betegségben szenvedők; a kórházak a kevesebb pénzből elláthatóakat sorolják előre. Így lesznek vesztesek az ortopédiai esetek és a szürkehályog miatt rosszul látók, mert őket mindenki "beelőzi".

A várakozás aztán végigcsorog a rendszeren; s nagy a baj, ha már egy "sima" sebészeti műtétre is hónapokat kell várni - márpedig egyre több súlyponti kórházban is ez történik. A csúcstartó ezen a téren Székesfehérvár, ahol nyolc hónap a "türelmi idő", de a nagy megyei intézmények egész sorában vezetnek két-öt hónap körüli előjegyzéseket.

"Feketelisták"

2007-ben, amikor az első listák megjelentek, még csak néhány hónapos volt a várakozás. Tavaly már négy intézmény lépett be a "két éven túliak társaságába", és kilencben telt el egy esztendőnél több valamely beavatkozás elvégzéséig. Egy újabb év lepergése után már 10 intézmény görget két éven túli, és 16 egy esztendőnél hosszabb várólistát. A kiskunhalasi kórház - amelynek tavaly szakadt meg viszonya a Hospinvesttel -, egy esztendő alatt két év nyolc hónappal pörgette fel a már amúgy is három éven túli ortopédiai várólistáját. Kiskunhalas súlyponti kórház, egyfajta "végállomás", itt minden beteget el kell látni. Csakhogy mire a sürgős esetekkel végeznek, a kijelölt keretből alig marad valami. Így fordulhat elő, hogy a kiskunhalasiak öt év tíz hónapig bicegnek, mire új térdprotézist kaphatnak.

"Feketelistáról" beszél Székesfehérvár orvosigazgató-helyettese is. Szabó Gabriella szerint a Fejér megyei kórház idén csak a 2009-ben elvégzett feladata nyolcvan százalékára elegendő keretet kapott. A szűkítés miatt kényszerűségből a várólistákra tolják a betegeket. Mindenkit azonban nem lehet, a gyerekek ellátását nem késleltethetik, így duzzadt duplájára az ortopédiai műtétek várakoztatási ideje az elmúlt évben. Sok helyütt már a gyerekekkel sem tudnak kivételt tenni: a lap hat esetben talált két hónapos vagy még hosszabb várakozási időt a kicsiknél.

Kórházak rendkívüli juttatásai 2005-2009Új jelenségek: Megélhetési betegség, gyorsított eljárás pénzért

Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ vezetője tavaly figyelt fel rá, hogy betegei közül egyre többen maguk kérik a műtétek elhalasztását. Ugyan páciensei ortopédiai betegségekbe nem halnak bele, ám a fájdalom miatt elveszítik munkaképességüket, és ezzel a munkahelyüket is. A betegeket előbb táppénzre veszik, aztán rokkantosítják, s mire ismét munkába állhatnának, már nem lesz hova. Emiatt a kezdetben annyira várt gyógyító beavatkozást egy idő után már inkább halasztanák. A betegség vált ugyanis megélhetési forrásukká, s ha megműtik őket, elveszítik a rokkantjáradékot.

Új jelenség, hogy az orvos megkérdezi: vár a beteg, vagy megvásárolja magának a 30 ezer forintos szemlencsét. A minden arra rászoruló biztosítottnak ingyenesen járó lencse megvételével ugyanis a szembeteg "gyorsított eljárást" vehet magának. Ám innen már csak egy lépés, hogy csípőműtéteknél is előresorolják azt, aki hóna alatt beviszi a protézist.

Az adósságokról

Általános meglepetésre a kórházak adósságállománya "csak" 37 milliárd forint, ezt állapította meg az egészségügyi államtitkárság augusztus eleji felmérése. A Magyar Kórházszövetség ennek legalább a dupláját várta, ám ha ránézünk a várólistákra, könnyen megtalálhatjuk az okát, miért nincs több lejárt számlája az intézményeknek. Az egészségkárosító várakozási idők felszámolása ugyanis óvatos becslések szerint is tízmilliárdos nagyságrendű összegbe kerülne. A Heti Válasz 169 olyan beavatkozást talált, melyre két hónapnál hosszabb ideig kell várni az ország valamely kórházában, ezek közül csak 23-nál volt javulás az elmúlt évben, 121 esetben jelentősen nőtt a várólisták hossza. A várakozás viszont sokba kerül az államnak, mert a betegek jelentős részét táppénzen, rokkantnyugdíjon kell tartani, a páciens pedig korábbi munkabérének csak hatvan százalékát kapja meg táppénzként.

A teljes cikk a Heti Válasz oldalán olvasható!

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink