hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Húgyúti fertőzések: új irányelvek

Változtak a nem-komplikált húgyúti infekciók kezelésére vonatkozó evidencia-alapú, S3-irányelvek. A legnagyobb újdonságnak az számít, hogy a jövőben a fitoterapeutikumok is helyet kapnak a profilaxisban.

A nem terhes nők esetében, amennyiben húgyúti panaszaik nincsenek hiába találnak a rutin laboratóriumi vizsgálatok során baktériumokat a vizeletben –, nincsen szükség antibiotikumok alkalmazására. Mint az a PharmaOnline írásából kiderül, várandósság alatt a helyzet más. Bár az aszimptomatikus bakteriuria nem emeli a koraszülés kockázatát, így a rutinszerű szűrése nem javasolt, a baktériumok vizeletben való jelenléte fokozott vesemedencegyulladás-rizikóval (2,4 százalék) hozható kapcsolatba, így erre kifejezetten kell ügyelni.

Férfiak esetében a húgyúti fertőzések – a prosztata gyakori potenciális érintettsége miatt – komplikált esetként kezelendők.

A diabéteszesek húgyúti fertőzései jól karban tartott vércukorszinteknél nem-komplikált fertőzésként értékelendők, míg instabil vércukorszintek esetében problematikusak lehetnek, ugyanis az inzulinrezisztenciát képesek fokozni és az állapotot tovább rontani. Diabéteszes nefropátia esetében valamennyi húgyúti infekció komplikált esetként kezelendő, ami a vesefunkció további romlásához vezethet.

Ibuprofén versus antibiotikumok

Míg a korábbi irányelvekben csak a tüneteket enyhítő szerként szerepelt az ibuprofén, addig az új ajánlások alapján az antibiotikum terápia helyett is javasolható ibuprofén a nem-komplikált esetekben. Egy 2015-ös tanulmányból ugyanis, amiben az ibuprofén hatását az azonnali antibiotikum-terápia hatásával vetették össze, az derült ki, hogy az ibuprofén szedésének a hatására egy hét alatt az érintett nők 70 százaléka panaszmentessé vált, míg az antibiotikummal kezelt csoportban ez az arány 80 százalék volt. Tény azonban, hogy ennél a vizsgálatnál a vesemedence-gyulladás kialakulásának a rizikója az ibuprofénnel kezelt csoportban magasabb volt, mint az antibiotikumokat kapóknál. Érdekes módon placebo-kontrollált vizsgálatokban a megnövekedett vesemedence-gyulladás-gyakoriságot nem tudták kimutatni. Megjegyzendő azonban, hogy vesemedence-gyulladás esetén az antibiotikum-kezelés indokolt.

Mennyi folyadékot igyon a beteg?

Korábban hangsúlyt fektettek a fokozott folyadékbevitel fontosságára. Jelenleg napi maximum 1,5 literben szabják meg a határt annak érdekében, hogy az esetlegesen alkalmazott antibiotikumok koncentrációja ne csökkenjen a kívánt szint alá.

Milyen antibiotikumok javasoltak?

Már korábban is egyetértés mutatkozott abban, hogy a fluorokinolonok nem elsővonalbeli szerek a nem komplikált húgyúti fertőzések esetében. Az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerügyi Hatósága, az FDA, alternatív antibiotikumokat is javasolt a fluorokinolonok helyett.

Az S3-irányelv alapján maximum 20 százalék lehet az rezisztenciaráta a nem-komplikált cisztitisz esetében alkalmazott antibiotikumoknál, míg nem lehet több 10 százaléknál a nem-komplikált vesemedence-gyulladás eseteiben.

A gyógynövények és a mannóz szerepet kapnak a prevencióban

A tőzegáfonya preventív alkalmazására vonatkozó adatokat egyelőre ellentmondónak értékelték. A tőzegáfonya kivonatai közül a legkedvezőbb hatás a napi 100 mg proantocianidin-bevitelt biztosító szerektől (ez háromszor nagyobb dózis, mint a jelenleg ajánlott) várható.

Pozitívan értékelt a mannóz szerepe, illetve a medveszőlőlevél, a sarkantyúka (Tropaeolum majus) és a tormagyökér (Armoracia rusticana) alkalmazása. Napi 2 gramm mannóz vizes oldatként (1-2 dl) való alkalmazása a nitrofurantoinéval összemérhető hatással jár, ugyanakkor a mannóz mellékhatásspektruma kedvezőbb – derül ki egy 2014-es vizsgálatból. A medveszőlőlevelet illetően maximum egy hónapban szabják meg az egyhuzamban való alkalmazásának időtartamát.

(Forrás: Pharmazeutische Zeitung)

(forrás: PharmaOnline )
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés