hirdetés
2019. június. 17., hétfő - Laura, Alida,.
hirdetés

Főleg az orvosok hanyagolják a kézmosást

Elméletben valamennyi egészségügyben dolgozó jól ismeri a kézhigiéné szabályait, azonban a gyakorlatban rosszul, vagy egyáltalán nem alkalmazza azokat. Különösen igaz ez az orvosokra.

hirdetés

Nem csak nem tudnak, de nem is igen mosnak kezet a hazai kórházakban dolgozók – derült ki a Kézhigiénés Világnap alkalmából a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán (SE ETK) rendezett keddi konferencián. Azt, hogy az egészségügyi személyzet nem tud kezet mosni, az országos tisztifőorvos, Paller Judit jelentette ki nemrégiben a Magyar Kórházszövetség kongresszusán. Ezt alátámasztotta az a felmérés, amelyet a budapesti és Pest megyei, aktív fekvőbeteg ellátóknál végeztek tavaly. A meglehetősen lehangoló fővárosi eredményekről dr. Pem Teréz, a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Népegészségügyi Főosztály, Kórházhigiénés Osztályának vezetője számolt be. A WHO kézhigiénés önértékelő rendszere (KÖR) alapján többek között azt vizsgálták, adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei az intézményekben, milyen az oktatás, és mennyire elkötelezett a vezetés ebben a kérdésben. Az önbevallást később szúrópróbaszerűen ellenőrizték is. A fővárosi kórházak 52 százaléka csupán alapszinten felelt meg az elvárásoknak – kettő közülük éppen csak „megúszta” az elégtelent –, miközben az európai intézmények 16 százaléka tartozik ebbe a körbe. Közepest a budapesti fekvőbeteg ellátók 48 százaléka kapott, az unió más államaiban a kórházak hatvan százaléka teljesít ezen a szinten, ellenben 27 százalékuk a legkiválóbb, haladó besorolásban van, amit egyetlen hazai fővárosi szolgáltató sem ért el. A vizsgálat tapasztalatai arra utaltak, hogy az oktatás – különösen az új munkába lépők esetében – jó, de ezt később nem sikerül a gyakorlatban kamatoztatni, és a további képzések igen hektikusak.

A betegágyak mellett a napi kézmosási szükség egyötödét végzik el, a felmérések szerint az orvososok és szakdolgozók 40-60 százalékban mosnak csak kezet. Eközben a nosocomialis infekciók (NI) zöme kontakt fertőzésre vezethető vissza, 80 százaléka az elégtelen kézmosás, vagy a kézmosás hiányának következménye, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 50-70 százaléka lenne megelőzhető a kézhigiénés protokollok betartásával – hívta fel a figyelmet dr. Balogh Zoltán, a SE ETK Ápolástani Tanszékének vezetője. Szavait alátámasztják a korábban államtitkári szinten letiltott, majd két év késlekedéssel nemrégiben ismét nyilvánosságra hozott Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) adatai, amelyekből kiderül, hogy továbbra is kitartóan növekszik a NI-k száma a hazai kórházakban. A célzott oktatás fontosságát nem csak Balogh Zoltán hangsúlyozta, annak eredményességét markánsan támasztja alá egy korábbi, a Pécsi Tudományegyetem klinikáin végzett felmérés, amelyben 43 fekvőbeteg osztály 2150 dolgozója vett részt. A kézhigiénés compliance szignifikánsan, 16 százalékkal javult az oktatást megelőzően mért 41 százalékos, meglehetősen rossz aránnyal szemben. Bár számos ellátónál auditált kézhigiénés folyamatok vannak, ám az ehhez szükséges feltételeket és felszereléseket csak addig biztosítják, amíg a tanúsítványt megszerzi az intézmény – folytatta Balogh Zoltán, hozzátéve, az orvosok különösen nehezen fogadják el, hogy nekik is kell kezet mosni.

Kevés kórház tudja biztosítani, hogy minden mosdó mellett legyen folyékony szappan, de a kezelőkben, a nővérpultokon, az ambulanciákon elérhető a szer a dolgozók számára – derült ki a KÖR felmérésből. Pedig érdemes lenne a látogatókat és hozzátartozók figyelmét is felhívni a kézmosás fontosságára, ugyanis abban a projektben, amely a SE Kútvölgyi Klinikai Tömbjének Intenzív Terápiás Osztályán folyt, ők szerepeltek a legjobban – számolt be dr. Orosz Gábor aneszteziológus szakorvos a tavaly februárban zárult, direkt megfigyeléses módszerrel végzett felmérésről. A program amellett, hogy igazolta az oktatás fontosságát, hiszen a frissítő képzést követően az alkoholos kézfertőtlenítő használata 11,5 százalékkal emelkedett, arra is ráirányított a figyelmet, hogy a medikusok képzésében kevés figyelmet fordítanak a kézhigiénés oktatásra. A kézmosási protokoll az ITO-kon különösen fontos – hangsúlyozta Orosz doktor, hiszen minden harmadik itt kezelt beteg elkap valamiféle magas mortalitású NI-t.

A hazai, meglehetősen rossz kézhigiéné oka a nem megfelelő protokollismeret és a szakemberek hiánya – állítják a kórházhigiénikusok. Sok esetben gumikesztyűvel helyettesítik a kézmosást, az is előfordul, hogy a kesztyűt fertőtlenítik – holott ez a guideline szerint tilos. Ezt támasztotta alá a Hartmann-Rico Hungária Kft. és az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) bentlakásos szociális intézményekben végzett közös felmérése is, ahol az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma a kórházi belgyógyászati osztályokéhoz hasonló. A vizsgált otthonokban az egy dolgozóra jutó kézfertőtlenítések száma 1,2, míg a fertőtlenítő kézmosások száma 3,1 volt naponta. Mindez úgy, hogy az itt gondozottak 60 százaléka inkontinens, az OEP adatai szerint naponta 3 pelenkacsere jut egy betegre. Az előírások szerint egy pelenka kicserélése 3 kézhigiénés indikációval jár, ami két ellátott esetében 18 kézmosást jelent. A felmérésről beszámoló Móricz János elmondta azt is, a kézfertőtlenítő szerek nem mindig érhetőek el a betegellátási pontokon, az intézmények 32 százalékában alkoholos fertőtlenítő készítményt egyáltalán nem használnak, ellenben a gondozók gyakran viselnek gumikesztyűt, amit azonban nem cserélnek ki két beteg ellátása között. 

Az intézmények többsége egy évre tervezi a kézhigiénéhez kapcsolódó költségvetését, a legtöbb kórházban nincsen elkülönített pénzalap kézfertőtlenítő és tisztítószerekre – ismertette a KÖR felmérés tapasztalatait Pem Teréz. Márpedig a kórházhigiénikusok számára nehézséget jelent, hogy a fertőtlenítőszerek a kórház gyógyszerkeretében szerepelnek. Egyes javaslatok szerint ebből 4,5 százalékot kellene elkülöníteni ahhoz, hogy mindig biztosítani tudják az osztályok által igényelt készítményeket, amelyek rendszeres használata mellett tíz százalékkal alacsonyabb a kórházi fertőzések kialakulásának esélye, és 27 százalékkal mérsékelhető az antibiotikum felhasználás. Számos esetben a kórház gazdasági vezetése nem fordít elegendő pénzt a feltételek biztosítására, nincs elég gumikesztyű, vagy fertőtlenítőszer. Európában Magyarországon a legalacsonyabb az alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználás, mindössze 6 liter/1000 betegnap – derül ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) adataiból. De gyakorta szegnek szabályt a dolgozók is. Nem hajlandóak eltávolítani műkörmeiket és ékszereiket sem a szakdolgozók, sem az orvosok – hangzik sokszor a panasz az infekciókontroll szakemberektől. Pedig ezek rosszul fertőtleníthetőek, így fokozott kockázatot jelentenek a betegellátásban, viselésüket tiltja a szakmai ajánlás. Előfordul, hogy ha a kórházhigiénikus utasítja a dolgozót ezek eltávolítására, ám ő inkább felmond, vagy személyiségi jogaira hivatkozva megtagadja a műköröm, vagy gyűrű eltávolítását, levételét. Míg a nyugat-európai kórházakban ez azonnali felmondási indok, Magyarországon a kritikusan alacsony orvos és a szakdolgozói létszám miatt ez elképzelhetetlen.

A horribilis antibiotikum és egyéb terápiás költségeket eredményező kórházi fertőzések száma egyszerűen és olcsón csökkenthető lenne a protokolloknak megfelelő kézhigiénés compliance betartásával. Mint dr. Domján Gyula, az SE ETK dékánhelyettese fogalmazott a Kézhigiénés Világnapon: mindez nem pénz és nem tudomány, hanem tisztességes hozzáállás kérdése, hiszen felelősséggel tartozunk a ránk bízott betegekkel szemben.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés