hirdetés
2019. július. 21., vasárnap - Dániel, Daniella.
hirdetés

Szeptembertől indul a biztonsági tesztüzem a kórházakban

Várhatóan szeptemberben hirdetik meg a kórházak számára azt a pilot-projektet, amelyben a nyertes intézmények kipróbálhatják azokat a nemrégiben kidolgozott, működést segítő standardokat, amelyek a többi közt a kórházi fertőzések, és általában a nem kívántnak nevezett események elkerülését is segíthetik. 

A hivatalosan idén márciusban útjára bocsátott, valójában azonban már tavaly év végén megkezdett program nagy segítséget jelenthet majd az egészségügyi intézményeknek az úgynevezett nosocomiális fertőzések elkerülésében, a mainál nagyobb betegbiztonság elérésében. A projekt ugyanis egyértelműen a betegekre koncentrál; 950 millió forint uniós forrás segítségével mintegy 1,5-2 év alatt egységes, a nemzetközi követelményeknek megfelelő külső felülvizsgálati rendszert dolgoznak ki az intézményeknek. Az akkreditációs folyamat során olyan működési standardokat alakítanak ki, amelyek lényegében a betegek útjának teljes folyamatában szabályozzák a betegek számára kockázatos, veszélyes tevékenységeket -- ezeken keresztül egyebek között a kórházi fertőzések számának csökkenése is várható.

Mihez képest? 

Bár az akkreditáció várhatóan nem lesz kötelező, azt, hogy nagy szükség van rá, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) legfrissebb jelentése szerint a hazai járványügyi biztonságra ma a súlyos kórházi fertőzések jelentik az egyik legnagyobb veszélyt; 2010-hez képest tavaly ugyanis kétszer többen, összesen 2317-en haltak meg nosocomiális fertőzések következtében. Bár ezzel kapcsolatban nem árt megjegyezni: az esetszámnövekedés nem biztos, hogy valóban jól modellezi a helyzet súlyosságát. Az általunk megkédezett szakértők szerint a jelentések megduplázódásának az is lehet az oka, hogy korábban a kórházaknak nem volt kötelező jelenteniük az adatokat, ez az első év, mikor kötelezve voltak adatszolgáltatásra. Így a tényleges fertőzések számát nincs mihez viszonyítani.

A kórházi fertőzéseket  sosem volt divat jelenteni

Kevés a szakember, nagy a félelem az esetleges következményektől – nem is véletlen, hogy ez az a terület, amelyben a nemkívánatos események oki kutatását célzó hazai anonim jelentési rendszerben (NEVES) az intézmények a kezdeti fázison túl nem is jelentettek több sebészeti sebfertőzést. Szakemberek szerint egyébként járványos mértékben különösen az elkülönítési lehetőségek és a védőeszközök hiánya, a kézhigiénés szabályok be nem tartása, valamint a személyzet elégtelen létszáma miatt fordulhatnak elő kórházi fertőzések. Nemzetközi adatok szerint minden tizedik beteg szenved az ellátása során valamilyen nemkívánatos eseményt, ezek 70 százaléka azonban elkerülhető lenne. Hanyagság, szervezési és szervezeti hiányosságok, ápoló- és eszközhiány esetenként éppen úgy kimutathatók a nem kívánt kórházi események körülményeiben, mint a betegek ellenkezése, együttműködésének hiánya. Csakhogy ez a tudás önmagában nem elegendő; az okok feltárását az addigi gyakorlat megváltoztatásának is követnie kellene annak érdekében, hogy a betegek a korábbinál nagyobb biztonságban legyenek az egészségügyi intézményekben.

Jelenteni persze nemcsak anonim módon lehetne, hanem hivatalosan is kell(ene): az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszeren keresztül kell jelezniük az aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények. Minden esetben tudniuk kellene a hatóságoknak a helyben kialakult járványokról, a multirezisztens kórokozók által kiváltott kórházi fertőzésekről, a Clostridium difficile és a kórházi véráramfertőzésekről, valamint a sebfertőzésekről és az eszközök használatával összefüggő fertőzésekről is.

Tavaly az OEK adatai szerint a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerbe az érintettek fele, 86 kórház jelentett multirezisztens kórokozó miatti kórházi fertőzést. Nyolcvankét kórházban fordult elő Clostridium difficile fertőzés. Az intézmények 37 százalékában történt véráramfertőzés.

Az okokra keressük a választ

A NEVES néven útjára indított projekt egyik hazai koordinátora, Belicza Éva a MedicalOnline-nak azt mondta, a programot pillanatnyilag felújítják: decemberben már olyan rendszert tudnak a résztvevőknek biztosítani, amelyben az anonim módon jelentett eseteket feldolgozva láthatják a regisztrált intézmények. Bővítik is a jelenthető nemkívánt események körét: az elesések, decubitusok, elmaradt műtétek, gyógyszerelési hibák és tűszúrásos balesetek mellett mód lesz a nosocomiális fertőzések, a húgyúti és a sebfertőzések jelentésére is. Belicza Éva azt mondja, nem csak az a fontos, hogy tudjuk a bekövetkezett események számát – erre egyébként is minden intézményben van infekciókontroll munkacsoport. Az lenne igazán fontos, hogy az intézményeknek legyen lehetőségük rájönni arra, milyen okok vezethettek a fertőzések, járványok kialakulásához. A programvezető szerint azzal, ha lesz 20-25 téma, amelyben elmélyedt adatgyűjtést és elemzést folytathatnak a szolgáltatók, az hozzájárulhat ahhoz, hogy mindez beépüljön az intézményi kultúrába, amelyben nem a felelősök felkutatása és megbüntetése a cél. Az sokkal inkább, hogy egy-egy jellemzően előforduló nem kívánt eseménysor után feltárják a „gyökérokokat”, s levonják belőlük a megfelelő következtetéseket, elkerülendő az ugyanolyan hibát.

A NEVES program jelentési rendszere bekerül az akkreditációs standardokba is. Nem az számít majd, hogy hányféle eseményt jelentenek, hanem hogy a két jelentés közötti időszakban igazolni tudják: tettek valamit a probléma okainak feltárásáért és kiküszöböléséért – mondta a programvezető.

Mint Belicza Évától megtudtuk: az akkreditációs program első félévében a standardokat készítették el. A standardok elsősorban az ellátás színvonalának, biztonságának, hatékonyságának, eredményességének növelését, az átláthatóságot és a költséghatékonyságot szolgálják. Olyan tevékenységek szabályozását kell értenünk ezen, mint a betegek felvétele vagy átadásának kritériumai, a betegjogok érvényesülése, a gyógyszerelés rendje, vagy a nem várt eseményekkel kapcsolatos teendők. Az akkreditáció önkéntes lesz, bár elképzelhető, hogy a későbbiek folyamán minden egészségügyi intézményre kötelezően kiterjesztik.

S, hogy miért jó, sőt egyáltalán: minek ez nekünk? Hibázni a kiszámíthatatlan környezetben könnyebb az egészségügyben is. A standardok kialakítását és bevezetését követően azonban az egészségügyi személyzet minden tagja tudni fogja, minek alapján, pontosan mit is tesz egy-egy kolléga az adott helyzetben, hiszen a betegbiztonságot szolgáló folyamatok szabályozottan zajlanak majd. Márpedig, ha javul a betegbiztonság, az az ellátókat is védi, hiszen ha betartják a szabályokat, ezzel az esetleges kártérítési pereknek is útját állhatják. 

A most következő három-négy hónapban a standardok „formába öntése” történik meg, majd ezt követően pályázati úton kiválasztott felülvizsgálók segítségével kialakítják azok megfelelő működését. Várhatóan szeptemberben meghirdetik a kórházak számára azt a pilot-projektet, amelyben a nyertes intézmények kipróbálhatják a működést segítő standardokat, amelyek a kórházi fertőzések, és általában a nem kívántnak nevezett események elkerülését is segíthetik.  

A standardok között lesz a többi közt az Egészségügyi Világszervezet kézmosásra vonatkozó ajánlása éppen úgy, mint a biztonságos sebészeti ellátás csekklistája – annak leírása, miként célszerű ellenőrizni, hogy egy-egy beavatkozás során ne maradjon a beteg hasában például egy törlőkendő.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés