hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

Gyógyítás

Férgek fényes karrier előtt

A Föld lakosságának negyede szenved az Ancylostoma duodenale vagy a Necator americanus nevű élősködő okozta horogféreg-fertőzésben. Lenne kedve közéjük tartozni? Cserébe lehet, hogy elmúlna az asztmája.
Vajon létezik kezelés, amely megoldja az allergia problémáját? Az antihisztamintabletták hatása időleges, a túlzott reakcióra késztető anyagok elleni injekciókúra pedig elhúzódó és kényelmetlen. A fejlett világban viszont ma már szinte minden ötödik gyermek asztmás. A Nottinghami Egyetem kutatói azt kezdték tesztelni, hátha a borzasztó betegségeket és komoly szenvedést okozói bélférgek jelentik a megfelelő terápiás eszközt. A tűzzel játszanak, de állítják, hogy eddig nem aknáztuk ki kellőképpen a paraziták gyógyító képességeit.
 
Az allergiát a túlzottan aktív immunreakció váltja ki. Az emberrel évezredeken át együtt fejlődött, élősködő bélférgek különböző stratégiákkal fojtják el az immunválaszt saját túlélésük érdekében. Azok szervezetében, akik nem szenvednek semmiféle allergiától, a testbe jutó féreg – mint idegen anyag – hatására olyan molekulák (citokinek) szabadulnak fel, amelyek „megkongatják a vészharangot”. Amikor az immunsejtek támadásba lendülnek, a kémiai anyagok egy másik, a túlzott reagálástól védő csoportja is termelődni kezd, amilyen például az interleukin-10. Ez a molekula az allergiások szervezetében gyakran a normálisnál kisebb – a túlzott immunválasz megakadályozásához túlságosan kicsi – koncentrációban van jelen. A bélférgekkel fertőzötteknél ezzel ellentétben éppen az átlagosnál magasabb az interleukin-10-szint. A bérférgek jelenléte miatt tehát általában mérséklődik a szénanátha, az asztma és az egyéb allergiás betegségek súlyossága.
 
Általában – de nem mindig, hiszen a különböző bélférgek különbözőképpen lépnek reakcióba az immunrendszerrel. Az egyik különbséget az élettartamuk jelenti. Egy rövid ideig élő féregnek, amilyen például a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis), jóval kisebb az esélye arra, hogy elfojtsa az immunválaszt, mint a hosszabb időre „berendezkedő” horogféregnek. A tartós fertőzést okozó „albérlők” nehezen maradnának életben, ha nem lenne valamilyen mechanizmusuk, amely lehetővé teszi, hogy immunológiai egyensúlyba kerüljenek a „háziúrral”.
 
Az egyes fajok immunitásra gyakorolt hatásai a testben bejárt útjuk szerint is eltérhetnek. Az ostorférget (Trichuris trichiura) például lenyeljük, a bélben él és így elkerüli azt az intenzív immunválaszt, amivel például a bőrön át a szervezetbe jutó vérmétely (Schistosoma) szembesül. A horogféreg lárvái is bőrön át hatolnak be a szervezetbe, a vérárammal jutnak a tüdőbe, ahol áthatolnak a vékony falú vérereken. Ezután a légcsőbe jutnak, felköhögjük, majd lenyeljük őket – így jutnak a vékonybélbe, ahol férgekké fejlődnek. A horogféreg-fertőzés asztmával szembeni védő szerepe talán a paraziták tüdőbeli vargabetűjével magyarázható.
 
Klaus Erb német immunológus szerint képesek behatolni a testbe és kölcsönhatásba lépni az immunrendszerrel, ráadásul nagyszerű technikákat fejlesztettek ki arra, hogy oda jussanak, ahová akarnak, és tompítsák az ellenük dolgozó immunválaszt. Ám a tapasztalatok szerint az életkor, a táplálkozás és a környezet, amelyben az egyén megfertőződött, mind szerepet játszanak a végeredmény kialakulásában.
 
Egyesek arra figyelmeztetnek, hogy gyermekkori fertőződés esetén valószínűbb, hogy a paraziták segítenek enyhíteni az allergiát, viszont ha az ember idősebb korában fertőződik, a bélférgekkel való találkozás ellenkezőleg is „elsülhet”: allergia kialakulásához vezethet. Mások arra teszik a hangsúlyt, hogy mai fejlett világban, ahol ritka a bélférgesség, és az emberek hajlamosabbak allergiás megbetegedésekre, valószínűleg jó hatékonyság várható a féregterápiától. Gyűlnek a tapasztalatok a szervezetbeli hatásokról, és hogy melyik élősködő tudja legnagyobb mértékben enyhíteni az allergiákat. A szaporodó információk birtokában úgy tűnik, napról napra fényesebb jövő áll a férgek előtt.
 
De legyen bármilyen hatékony a kezelés, valószínűleg nem lesz könnyű meggyőzni az embereket arról, hogy a féregterápia járható út, hiszen még az orvosok közül is sokan visszataszítónak találják az ötletet. A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) klinikai immunológusa, Asif Rafi szerint „Az emberek soha nem fogják megengedni, hogy megfertőzzék őket ezekkel a gusztustalan teremtményekkel”.
 
Dr. Varga Zoltán, Népszabadság Online

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés