hirdetés
hirdetés
2019. augusztus. 17., szombat - Jácint.
hirdetés

Étrendi tényezők figyelemzavar/hiperaktivitás betegségben

Nem egységes a szakirodalom annak megítélésében, hogy van-e szerepe az étrendnek, étrendkiegészítőknek a gyermekkori figyelemzavar/hiperaktivitás betegség (ADHD) kóreredetében és kezelésében. A szülők és orvosok nemritkán preferálják ezt az alternatívát a stimuláns gyógyszerelés mellett. Az ADHD gyógyszereinek felírása állandóan emelkedő tendenciát mutat, a különböző diéták népszerűsége változó. Az ADHD kezelésének kiválasztásában az orvosok többnyire előnyben részesítik az olyan eljárást, melynek hatékonyságát kontrollos tanulmányok bizonyítják. A diéták objektív megítélése nehezebb. E referátum a diétákról a PubMedben található közlemények alapján készült, kiegészítve szerzők saját tapasztalataival.

Ómega-3 és -6 zsírsav kiegészítés

Az ADHD-gyermekek hosszú láncú (LC, long chain) PUFA- (polyunsaturated fatty acid) szintje alacsony a vérplazmában és vörösvérsejtekben egyaránt. Pótlásával több munkacsoport próbálkozott. A pozitív eredményű közlemények közül kiemelhető az „Oxford-Durham” tanulmány, amelyben – randomizált, placebokontrollos protokoll szerint végezve – egyes tanulási tesztek szignifikáns javulást mutattak 3 hónapos ómega-3- illetve -6-pótlás eredményeként, mellékhatás nélkül. Még a három, majd hat hónappal későbbi vizsgálatok is megerősítették az előnyös változást.

Többen közöltek hasonlóan pozitív adatokat, míg más munkacsoportok nem tudtak szignifikáns javulásról beszámolni. A szerzők az ómega-3- és -6-pótlást hatékonynak találták, de a diéta mellett szükségesnek ítélték a gyógyszeres kezelés folytatását.

Adalékanyag- és szalicilátmentes (Feingold) diéta

Feingold 1975-ben publikált eljárásáról azóta sok közlemény jelent meg, legutóbb 2011-ben,1 de kontrollos tanulmányról még nem számoltak be. Egyértelmű, hogy vannak ADHD-gyermekek, akiknél fes­ték­anyagokkal, tartósítószerekkel jelentős állapotromlás váltható ki. Provokációs teszteket is kidolgoztak, melyek 65−89%-ban pozitív eredményt adtak. Ezért táplálékantigénekre/-allergénekre érzékeny ADHD-gyermekek esetében az eliminációs próba (mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek eliminálása) elvégzése ajánlatos. Minthogy a fentiek sok táplálékfajtára vonatkozhatnak, a szülőknek nagy türelemre, állhatatosságra, gyakori támogató ellenőrzésre van szükségük.

Oligoantigén (hipoallergén/eliminációs) diéta

Lényege, hogy a legismertebb táp­lá­lék­anti­gének vagy -allergének eliminálását írja elő, ezért az utóbbi időben inkább eliminációs diétaként tárgyalják. Alkalmazásakor több kontrollos tanulmányban mutatkozott szignifikáns javulás az ADHD tüneteit illetően. Legutóbb egy randomizált, kontrollos, kettős vak „crossover” fázist is tartalmazó holland tanulmány számolt be meggyőző eredményekről,2 amire néhány kritikus reagálás is történt. Kivitelezése meglehetősen igénybe vevő a betegek, szüleik és orvosaik számára egyaránt, ami ajánlásakor meggondolásra int.

Táplálékantigén-deszenzitizáció

A táplálékintolerancia – többféleképpen megnevezett – formái is kiválthatnak hiperaktivitási zavart. Egyes közlemények szerint ezek deszenzitizálásra javulhatnak.

A szénhidrát-anyagcsere esetleges szerepéről

A cukor-, illetve aszpartámhatás és az ADHD összefüggéséről egyes eseteket ismertettek, de kontrollos tanulmányokat még nem publikáltak. Tizenhat dolgozat metaanalízise szerint általánossá ugyan nem tehető ez az összefüggés, de ADHD-gyermekek kis csoportjában fennállhat a cukor, illetve aszpartám negatív hatása a magatartásra és kognitív funkcióra. A cukorfogyasztást követő kognitív zavarra, figyelmetlenségre alternatív magyarázat lehet a cukorterhelésre jelentkező reaktív hypoglykaemia is. Felnőttkorban ugyanis csak 54 mg/dl vércukorszint alatt észlelhető kognitív zavart tükröző teszteredmény, míg ugyanez gyermekeknél már 75 mg/dl esetén jelentkezhet. Az agyszöveti cukorszintcsökkenés EEG-jelei ismertek.

ADHD-gyermekeknél a glükózanyagcsere zavarában csak egyes, figyelemmel kapcsolatos változások figyelhetők meg. E téren további kutatások szükségesek, mert a szülők általános tapasztalata, hogy az ADHD-tünetek és a gyermekek cukorellátottsága között összefüggés van.

Régi adat, hogy az epilepsziás görcsök gyakorisága csökkenhet ketogén étrend (magas zsír- és alacsony szénhidráttartalom) alkalmazásakor, melyek a diéta elhagyásakor visszatérnek. Egy friss közlemény szerint epilepsziás gyermekeknél gyakoriak az ADHD-tünetek és ADHD-gyermekek EEG-je nemritkán mutat epileptiform jeleket.3 Ilyen esetekben az EEG-eltérés előre jelezheti a ketogén diétától várható magatartási javulást.

Vas-, illetve cinkhiány és ADHD

Ismert a vashiány és néhány neurológiai betegség társulása. Kognitív és tanulási betegségek kapcsán is leírták a szérum ferritinszintjének alacsony voltát. Néhány tanulmány szerint ilyen esetekben a vaspótlás eredményes. A szerzők szisztematikus vizsgálatsorozata ezt nem erősítette meg, de legújabban szokatlanul alacsony ferritinszint mellett (átlagosan 18,4 ng/ml; 23%-ban kisebb mint 7 ng/ml) összefüggést észleltek az ADHD-betegek tüneteinek súlyosságával.4

Endémiás cinkhiányos vidékeken (főleg Közel-Kelet) ADHD-gyermekeknek adott cinkpótlás – placebokontrollos tanulmányokban – szignifikáns javulást eredményezett. Egy újabb amerikai vizsgálat szerint ez a figyelemzavarra vonatkozik, a hiperaktivitásra nem. A stimuláns gyógyszer adagját viszont egyharmaddal csökkenteni lehetett.5

Az ADHD egyéb alternatív diétás kezelése

Évtizedek óta fel-felbukkan magatartási zavarok, tanulási nehézségek kezelésére az ortomolekuláris medicina („right molecule”) és megavitamin-alkalmazás előnyös volta. Az óriási adagú vitamin, ásványi anyag és nagy tápértékű anyagok eredményességének korrekt bizonyítása hiányzik, de esetleges hepatotoxikus hatásáról vannak közlések.

„Egészséges” étrend

az ADHD prevenciójában és kezelésében

Egy közelmúltban közölt ausztrál tanulmányban az étrendi eltérések és az ADHD közötti összefüggéseket vizsgálták 14 éves korig követve a gyermekeket, táplálkozásuk összetevői alapján „egészséges” és „Western” típusú étkezési szokások szerint csoportosítva a résztvevőket.6 A „Western” étrendet követő ADHD-betegek által előnyben részesített táplálékokat kerülendőnek, az „egészségesen” táplálkozó, ADHD-mentes gyermekek étrendjét ajánlottnak tekintik (l. táblázat).

 

Prof. dr. Péter Ferenc
a szerző cikkei

(forrás: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink