hirdetés
hirdetés
2019. augusztus. 20., kedd - ALKOTMÁNY ÜNN., István.
hirdetés

Elárvult gyermekellátás?

Bár a különböző hivatalos listákon mindössze 30 üres házi gyermekorvosi praxist tartanak nyilván, az elmúlt 7-8 évben több száz szűnt meg közülük.

A szám tehát felettébb csalóka. Ennek az az oka, hogy a gazdátlanul maradt gyermekorvosi praxisokat csak fél évig kell „megtartaniuk” a települési önkormányzatoknak, ezt követően megszüntethetik, vegyes – tehát alapvetően felnőtteknek létrehozott – praxisokba átsorolva az ellátatlanul maradt gyermekeket. E gyakorlatnak tudható be, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási alapkezelő (NEAK) 2016-os kimutatása szerint a 14 éven aluli gyermekek 19, míg a 15-18 év közöttiek 38 százalékát nem gyermekorvosok látják el. Ezen a gyakorlaton mindenképp változtatni szeretne a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

Javaslatuk szerint az üres praxisokat is legalább öt évig meg kellene tartaniuk az önkormányzatoknak, hiszen így esetleg később kerülhet helyi gyermekorvos is, míg a vegyes praxisból hasonló helyzetben már nem lehet kiemelni a gyermekeket. Az egyesület elnöke, Póta György persze tisztában van azzal, hogy kérésük teljesítése nem egyszerű, hiszen a változtatáshoz az önkormányzati törvényt kellene módosítani, ehhez pedig az országgyűlési képviselők kétharmadának jóváhagyása szükséges. De hát a remény hal meg utoljára, s ezt az egyesület léte is bizonyítja, amely jó húsz éve civil érdekvédő szervezetként jött létre, hogy két évvel ezelőtt tagjai érdekérvényesítővé nyilvánítsák magukat. Legfőbb eszközük ehhez egyelőre személyes kapcsolati hálójuk, amelynek segítségével hol sikerül, hol pedig nem elérniük, hogy figyeljenek rájuk a döntéshozók.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A gyermekeket lakókörnyezetükben ellátó doktorok jelentős része több éves gyermekgyógyász szakképzés, s általában néhány év kórházi-klinika gyakorlat után került praxisába, míg a háziorvos szakképzés során néhány hónap, s néhány hét gyakorlat jut e szakterületre. Ezzel magyarázható, hogy hol a gyermekgyógyászokhoz, hol az alapellátókhoz sorolják őket, ám a gyakorlatban leginkább két szék között a pad alatt találják magukat. Talán ennek tudható be, hogy a döntéshozók meglehetősen félvállról vették a szakmai utánpótlás ügyét, s így történhetett meg, hogy évek során 140-ről 40-re csökkentették a felvehető gyermekorvos rezidensek számát. Igaz, ezt a számot tavaly plusz 40 helyet biztosítva a duplájára emelték. Csakhogy a lakókörnyezeti szakemberhiány pótlásához azon is változtatni kellene, hogy a rezidensi időt ne a kórházi, klinikai ambulanciákon töltsék a fiatalok, hanem kötelezően kint a praxisokban. Így talán majd a jövőjüket is itt képzelik el. A területen dolgozó gyermekorvosok korfája egyébként pont olyan rettenetes, mint a felnőtteket ellátó kollegáiké. Az átlagéletkor – ugyancsak a NEAK 2016-os adatai alapján – 56 év, köztük közel kétszázan elmúltak hetven évesek, s van kollegájuk, aki 84 évesen rendel nap, mint nap, mondja az egyesület elnöke.

Az elmúlt öt évben 40 százalékkal nőtt ilyen-olyan jogcímen a háziorvosok, s házi gyermekorvosok finanszírozása, s ez Póta György szerint is jelentősen javította anyagi kondíciójukat. Ám mivel ez bázisfinanszírozásként jelent meg, nem igazán motivál senkit többletmunkára. Az egyesület azt szeretné, ha jogszabályilag lehetőséget kapnának a több éves képzés során megszerzett, akár szubspeciális szaktudásuk hasznosítására, s ezt korrektül finanszíroznák is.

A közel 1500 házi gyermekorvosi praxishoz a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban 1,417 gyermek volt bejelentve, akiket 10 050 895 alkalommal láttak el. A betegforgalom azonban némileg csalóka, sokszor ugyanis csak igazolásért keresik fel a rendelőt. A jogszabályok mindössze kétféle igazolás kiállítását írják elő – amikor a gyermek közösségbe kerül, például óvodába kezd járni, illetve a kezelés végén gyógyulását igazolja doktora –, ám miközben a szülő az életmentő helyzetet kivéve akár gyermeke műtétére is nemet mondhat, nem igazolhat egy három napos otthon kezelt náthát –, érzékelteti az abszurd helyzetet az elnök. Mivel az iskolák külön-külön maguk szabályozzák az orvosilag igazolandó hiányzó napok számát HGYE a Klebersberg Központhoz fordult a kérdés általános rendezése érdekében. Szeretnék, ha a szülők nagyobb szabadságot kapnának igazolás ügyben, az orvosoknak pedig ily módon több idejük maradna a valóban beteg gyermekek ellátására.

Varicella oltás: Lesz? Nem lesz?
Bár Lázár János még a múlt év végén bejelentette, hogy kötelezővé, s így térítésmentessé teszik a bárányhimlő elleni védőoltást, máig nem jelent meg az ennek részleteit szabályozó rendelet. Korábban egyébként több oltás térítésmentessé tételéről, így az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B, illetve a rotavírus elleni vakcinák is szóba jöttek. Póta György szerint idővel talán a rotavírus elleni oltás kaphat zöld utat, a meningococcus B elleni viszont nem.
Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink