Így alakul át a budapesti gyermekellátás – mellesleg abortusz és hálapénz nélkül

– A gyermekellátásból hiányzó kapacitások pótlására, a szülészetben pedig egy speciális igény kielégítésére szánja a kormány a pénzt, a koncepcióban valóban szerepel, hogy ezeken az osztályokon ne legyen abortusz és hálapénz, de nem ezek a leghangsúlyosabb elemei.

– A kormány a támogatás feltételéül szabta, hogy a – Lázár János szavaival élve – „speciális kórházi modellben” nem lehet abortusz, és nem fogadhatnak el hálapénzt az orvosok?

– Semmilyen nyomás nem volt. Csaknem egy évvel ezelőtt írtuk meg és tettük le az asztalra a saját koncepciónkat az anya- és gyermekellátásról, ezt sok konzultáció, szakmai, egyházi, egészségpolitikai és politikai egyeztetés követte, ennek eredményeként született a kormányzati döntés.

– Jelentett előnyt a kormányzati támogatásnál, hogy abortusz- és hálapénz-mentes intézményt képzeltek el?

– Nem voltam jelen a kormányülésen, ahol döntöttek. A koncepciót az egyházakkal és a hozzájuk tartozó kórházakkal közösen fogalmaztuk meg és nyújtottuk be, saját szakmai és etikai szempontjaink szerint, és abba az abortusz- és hálapénz-mentesség is beletartozik.

– A támogatási szerződésben szerepel ez a két kitétel, mint a támogatás feltétele?

– A szerződés most készül, hogy mi lesz benne, nem tudom, mi a már megjelent kormányhatározatban leírtakhoz fogunk ragaszkodni.

– Sokan attól tartanak, hogy ennek a modellnek a támogatásával a kormány „csendesen” szűkíteni akarja az abortuszhoz való hozzáférést.

– Mindenkinek megmarad a területileg illetékes kórháza, sehonnan nem vonnak el kapacitásokat és senkitől nem veszik el az ilyen jellegű, törvény adta jogokat. Mi egy új színt jelentünk majd a palettán, egy olyan alternatív lehetőséget, ahol az édesanyáknak nem kell számukra nyomasztó kommunikációs helyzetekkel találkozniuk.

– Hogyan akadályozzák meg, hogy hálapénzt fogadjanak el az orvosaik?

– A koncepció kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy a paraszolvencia különböző extra szolgáltatásokat vált ki és szürkít el. Bár a későbbi, gyakorlati modellről nem tudok nyilatkozni, a mi elképzelésünk az, hogy a választott szülésznő vagy orvos munkáját megfelelő díjtételekkel, hivatalosan lehessen honorálni, ugyanakkor aki az elvárható, ügyelet nyújtotta közellátást venné igénybe, emelt fővel, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül tudja azt megtenni.

– Van olyan orvosgárda, amely ezt vállalja?

– Nem a szülészek boldogulásával megyünk szembe, hanem azt szeretnénk, hogy tiszta viszonyok legyenek, például úgy, hogy a szülők a kórháznak fizetnék ki a többletszolgáltatás árát, amelynek legnagyobb részét a szakemberek kapnák, kisebb része pedig az általuk is használt infrastruktúra fenntartását szolgálná. Ez az osztály lehetne a paraszolvencia megszüntetésének „pilot study-ja”, aminek megvalósíthatóságához jogszabály-módosításra, de legalábbis a szabályok új értelmezésére is szükség lehet. Bár egy két év múlva induló osztály esetében nem tudok névsort mondani, de már most sok olyan kolléga van a látóterünkben, akik szeretnének részt venni egy ilyen átláthatóan működő szülészet munkájában.

– Tervezik mesterséges megtermékenyítési program elindítását is?

– Ebben nem gondolkodunk, éppen elég lesz azt megvalósítani, amire felhatalmazást kaptunk a kormánytól.

– Mi épül a 7,8 milliárd forintból?

– A Bethesda Gyermekkórház 6,37 milliárd forintot kap ebből az összegből, amelyből egy új épületszárnyat hozunk létre, ebben kap helyet a gyermeksürgősségi ellátás, területi ellátási kötelezettséggel az észak- és közép-magyarországi térségben. Ezzel kiteljesedik a Honvéd Kórházzal öt évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodásunk, amelynek értelmében a legmagasabb progresszivitási szinten együttműködve kiegészítjük egymás kapacitásait. A mi esetünkben ez a gyermek sürgősségi ellátás további fejlesztését jelenti, mert a most működő formában ez nem lenne elegendő az Egészséges Budapestért Programban megfogalmazott igények kielégítésére. Ehhez társulva radiológiai- és műtőfejlesztés is lesz, a szükséges eszközbeszerzéseket is ideértve.

– A projekt másik eleme egy 15 ágyas gyermekpszichiátriai osztály létrehozása, ugyancsak jelentős, és jelenleg teljesen hiányzó térségi ellátási feladatokkal a már említett területre vonatkozóan. Kórházunkban a humánerőforrás ehhez rendelkezésre áll, hiszen hat gyermekpszichiáter, három szakorvosjelölt és szakpszichológusok látják el a pácienseket járóbeteg-ellátás és fekvőbeteg-konzílium keretében; az osztály létrehozásával tudásukat jobban tudják hasznosítani. A program harmadik része egy új szemléletű szülészeti osztály kialakítására és perinatális intenzív centrum (PIC) fejlesztésre összpontosít. A természetes szülés, vagy „otthonszülés a kórházban” részlegen az infrastruktúrában arra törekszünk, hogy az otthonias környezet domináljon, és – mintegy referenciaintézményként – visszaszorítsuk a császármetszések számát, a születésvezetésben pedig megőrizzük a természetességet, csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezve.

– Nem szokatlan, hogy egy gyermekkórházban felnőtt ellátás is lesz?

– Nemzetközi trend, hogy anya-gyermek ellátó egységekben gondolkozzunk. Az I. progresszivitási szintű szülészetünkhöz szükséges műtői háttér a Bethesdában is rendelkezésre áll, a komplikáltabb, súlyosabb esetek ellátását a megfelelő sebészeti és intenzív terápiás osztályokkal is rendelkező Honvéd Kórház biztosítja majd. A komplex együttműködés vonatkozik a PIC ellátásokra is: azok az újszülöttek, akik már nem igényelnek invazív gépi lélegeztetést, ellenben szükségük van gyermek ideg- vagy tüdőgyógyászra, kardiológusra, átkerülnek a mi alacsonyabb szintű PIC-ünkbe, ahol a gyermekkor végéig tartó gondozásukat el tudjuk indítani.

– Miért volt szükség konzorciumra a Budai Irgalmasrendi Kórházzal (BIK)?

– A felnőttek ellátására kialakított gyógyászati közegben épülő nőgyógyászat szorosan együttműködik a mi szülészetünkkel, olyannyira, hogy ugyanaz a team biztosítja a két osztályon az ellátást. A BIK-ben van urológia, sebészet, és andrológia kialakítását is tervezik. Összességében az egyházi kórházak által képviselt értékrendet és működési módokat szeretnénk egyfajta alternatívaként felmutatni, amelyben az is példaértékű, hogy két különböző felekezetű egyházhoz tartozó intézmény között jött létre az együttműködés.