hirdetés
2022. augusztus. 13., szombat - Ipoly.
hirdetés

Egészségügyi költségvetés: elmaradt a csodás gyógyulás

Bár gyógyító-megelőző ellátásokra elődjénél jövőre 51, 2 milliárddal többet szán az új nemzetgazdasági miniszter, ám messze még a Kánaán.

Gyógyszertámogatásokra például nagyjából annyi fordítható 2014-ben mind idén: 222 milliárd forint, ám ez már tartalmazza a rászoruló gyógyszertáraknak folyósítható finanszírozási előleg 1,2 milliárdos keretét is. Az úgynevezett speciális beszerzésű készítményekre – ami gyakorlatilag a véralvadásgátló faktor központi beszerzését jelenti – évek óta rendre 10 milliárdot fordított az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ez az összeg jövőre – legalábbis a tervek szerint – 15,7 milliárdra nő, mivel ebből a büdzséből finanszírozzák majd az idén befogadott Hepatitis C elleni készítményeket is.

A gyártói befizetések két tétele – különadó  (49 milliárd) és támogatás-volumen szerződések (7 milliárd) – összesen 56 milliárdos bevételt jelent az E-alapnak. Csekély vigasz a cégek egy részének, hogy K+F tevékenységükért kapnak majd némi ellentételezést – legalábbis a költségvetési terv indoklása szerint.

A gyógyszerészek „pénzüknél maradnak”: a kisforgalmú gyógyszertárak működési támogatására az ideivel megegyező összeg, 700 millió forint jutna. Ehhez társul a 4,5 milliárdos szolgáltatási díj, illetve az a 3,6 milliárd, amellyel a generikus program patikai végrehajtását igyekszik gyorsítani a kormány. Mindezekhez egy újabb tétel sorakozik fel 370 millió forintos kiadási tétellel. Ennyi jut 2014-ben a Patika Hitelprogram kamattámogatására. Erre azért van szükség, mivel a gyógyszerészi tulajdoni hányad növelését elősegítő MFB által folyósított kölcsön bruttó kamata 6,7 százalék, a gyógyszerészeknek azonban ennek csupán egy kisebb részét, 3 százalékot kell megfizetniük. A többit az állam állja.

Nem függetlenül a fekvőbeteg szakellátás állami tulajdonba és kezelésbe vételétől, új, 5,5 milliárdos tétel szerepel az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2014-es költségvetési tervében. Az „Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása” címen szerepelő keret sokféle célt szolgálna: az eszközpark javításától illetve pótlásától kezdve a gazdálkodási helyzet javításáig terjed a felhasználható célok köre.

Ugyancsak az EMMI terveiből tudható, hogy az ÁNTSZ nagyjából 15 milliárd forintig „nyújtózkodhat”, az Országos Vérellátó Szolgálat 13,2 milliárdból gazdálkodhat, míg a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI) 7,5 milliárd jut.

Ami az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetési tervét illeti újdonság, hogy az idei évtől eltérően ismét részesül majd a munkaadók egészségügyi járulékából. Ez a fizetési kötelezettség ugyan néhány éve megszűnt önálló címként létezni, mivel beolvadt a szociális hozzájárulási adóba, ám a törvény úgy rendelkezett, hogy az új adó egy meghatározott része évről évre az OEP-et illeti. Idén azonban egy fillér sem érkezett e címszó alatt az E-alaphoz. Jövőre azonban – a nemzetgazdasági tárca szakértőinek megfogalmazása szerint – 3,7 százalék illeti meg a fenti adóból az OEP-et, ami 78,1 milliárd forintos bevételt jelent. Járulék címén egyébként a munkavállalók 569 milliárddal járulnak hozzá az egészségügyi rendszer fenntartásához. Ám mindezek azonban csupán a bevétel 34,4 százalékát adják, a döntő többség – 49 százalék, 922,7 milliárd – a központi büdzséből érkezik. Mindezek között csupán aprópénznek tűnik a népegészségügyi termékadó 19 milliárdja.

A kiadásokat illetően csak részben merül el az „apróbb részletekben” a költségvetési terv. Gyógyító-megelőző ellátásokra 931,8 milliárdot szánnak – 51,2 milliárddal többet, mint ami az idei, eredeti éves büdzsében szerepelt – arról viszont nincs adat, hogy pontosan mennyit juttatnának a fekvő (s ezen belül az aktív illetve krónikus) valamint a járóbeteg szakellátásra. A háziorvosokon kívül – akiknek valóban több jut, mint idén, összesen 101 milliárd forint –, a többiek nagyjából „pénzüknél” maradnak. Védőnői szolgálatra 20,7, fogászatra 24,4, művesekezelésre 23,1, otthoni szakápolásra 4,5, a laborvizsgálatok finanszírozására 21milliárd forint jutna többek között jövőre. Kötszerek ártámogatására 6, a gyógyászati segédeszközök árának kiegészítésére 45 milliárdot szánnak.

A gyógyító-megelőző kassza céltartaléka 10 milliárd forint lenne, míg az összevont szakellátás fejlesztésére 5 milliárdot fordítanának. (840 millió járóbeteg szakellátás, 60 millió laborfejlesztés, 100 millió otthoni szakápolás, 1,7 milliárd aktív-, további 250 millió a krónikus fekvőbeteg ellátás javítására, illetve 2 milliárdot „speciális finanszírozású szakellátásra”. Ez utóbbi keretből finanszíroznák például az újonnan befogadott eljárásokat.)

Mivel idén október végétől a hazai betegek akár más uniós országban is igénybe vehetik – bizonyos megszorítások figyelembe vételével – az egészségügyi szolgáltatásokat, így különféle címszavak alatt összesen 9,4 milliárd forintot különítettek el mindezek költségeinek ellentételezésére az OEP költségvetési tervében.

Nem a konkrét tervből, csupán annak szöveges mellékletéből tudható az is, hogy a 2012 óta zajló egészségügyi bérrendezés fedezetére 53,5, míg a továbbdolgozó nyugdíjasok  jövedelem- kiegészítésére – időskori járadékuk pótlására – 12,8 milliárd forint áll rendelkezésre.

Horváth Judit
a szerző cikkei

cimkék

hirdetés
hirdetés

Könyveink