hirdetés
2019. november. 20., szerda - Jolán.
hirdetés

Csányi és a kórházbiznisz

Csányi éppen akkor fektetett be a sportegészségügyben jártas Budai Egészségközpontba, amikor a Sportkórház helyzete bizonytalan lett, írja a HVG.

hirdetés

Nyílt titok volt egy ideje az egészségügyben, hogy Csányi kórházat szeretne venni – írja a HVG. A véletlenek sorozatán múlt, hogy végül az ország legnagyobb, magánkézben lévő gyógyító intézménye került a horgára. Csányi Attila vetette fel, hogy befektetőként beszállnának a vállalkozásba” – idézi fel a néhány héttel ezelőtt történteket Varga Péter Pál. A gerincsebész, kórházalapító, vállalkozó 2005-ben szerzett bérleti jogot a budai Királyhágó utcában a Honvédkórház által hátrahagyott épületre, amelyet emeletről emeletre haladva újít fel. A BEK része egy külső telephelyen működő, sokszakmás járóbeteg-rendelő is. Az évről évre növekvő intézmény tavaly 5,5 milliárd forint nettó árbevételt könyvelt el, amelynek 60 százaléka az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól érkezett, közfinanszírozott betegek ellátásáért.

A Magyar Labdarúgó-szövetséget elnöklő Csányi és az annak  orvosi bizottságát vezető Varga ismeretsége nem új keletű, és a sebész is régóta érdeklődik a sportélettani kutatások iránt. A BEK portfóliója már több éve kiterjed sportsérülések operálására, rehabilitációjára. A kutatások eredménye az az ország több régiójára kiterjedő hálózat, amely egységes orvosszakmai elvek szerint látja el a futballisták, elsősorban az utánpótlás-játékosok sportorvosi felügyeletét. Ennek ismeretében elképzelni sem lehet jobb partnert Csányinál, aki rálát a futballra jutó, a közelmúltig csaknem 200 milliárd forintnyi tao-pénz elosztására.
 
Az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök sportsérülését operáló Berkes István, a Sportkórház akkori főigazgatója a szakmai mendemondák szerint hálából kapta az intézmény új, Alkotás úti épületét. A kormány bukása után az épület félkész állapotban maradt. A 2007-es kórházi reformmal eltűntek a kórház belgyógyászati ágyai, sőt a sebészet kapacitását is megnyirbálta a Molnár Lajos vezette minisztérium. Berkes sebész kollégái 2009-ben feljelentették főnöküket, hogy manipulálja a várólistákat, a saját betegeit veszi előre, és műtéti jegyzőkönyveket hamisít. Az ügyet nem lehetett teljesen eltussolni; végül az egészségügyi miniszter Soós Ágnest nevezte ki a kórház élére.

A folytatásról számos terv született; 2007-ben például MSZP-s, fideszes és KDNP-s országgyűlési képviselők együttesen javasolták a Sportkórház, az Országos Gerincgyógyászati Központ és a Reumatológiai Intézet egyesülését, ám ezt a tervet Varga megvétózta. Tavaly aztán hirtelen sürgőssé vált, hogy történjen már valami a Sportkórházzal, mivel a Mocsai Lajos vezette Testnevelési Egyetem igényt formált a területére.

A kórház céljára régóta alkalmatlan Karolina úti telephelyről korábban már kiköltözött az ortopéd klinika. A költözéssel egy időben felújítandó épületbe a június végi határidőig nem sikerült áthurcolkodnia a Sportkórháznak. A műtők még az Alkotás úti, szintén meglehetősen alkalmatlan helyen funkcionálnak, az irodák és a járóbeteg-rendelők viszont már a Karolina úton. Mindehhez a gazdaságosság jegyében 1,5 milliárd forint felújítási pénzt adott a kormány. További 10 milliárdról is szó van, amiből az egykori ortopéd klinika mellett új épületet húznának fel. Összehasonlításképpen: ennyiből a megyei kórházak hatalmas, több száz ágyas új szárnyakat építettek.

A torzsalkodás legújabb fejezete, hogy a nyugdíj előtt álló főigazgatót, Soós Ágnest már most meneszteni akarta a minisztérium, állítólag azzal az indokkal, hogy nem hajtotta végre határidőre a költözködést. Ez amúgy a miniszteri biztos, Berkes feladata lenne, az ő megbízatását azonban további fél évvel meghosszabbították. Egyelőre Soós is marad, akiért – ahogy korábban is – egykori iskolatársa, Csányi Sándor „interpellált”.

(forrás: HVG)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink