hirdetés
2019. január. 20., vasárnap - Fábián, Sebestyén.
hirdetés

Az adherenciát és a betegbiztonságot egyaránt javítja az EESZT

A páciens útjának szoros nyomon követését is lehetővé teszi a klinikusok számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), ami a gyógyítás mellett a beteg-együttműködést is eredményesebbé teheti.

hirdetés

Véget ér az az idő, amikor a betegek vaskos mappákkal érkeznek a kórházba, rendelőbe – emeli ki elsőként a Medical Tribune-nek az EESZT egyik előnyét dr. Németh László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának elnöke. Úgy véli, a nagy teljesítményű, felhőalapú rendszer gyors kommunikációt tesz lehetővé, ami a betegek biztonságos ellátását támogatja.

– Bár a betegadatokba öt évre visszamenőleg betekintést biztosító leletek feltöltése még nem történt meg (ezt 2019 végére ígérik), a napi ellátás során leginkább a frissen keletkezett dokumentációt használják a kollégák, amelyek 2017 novembere óta gyűlnek a felhőben – mondja a klinikai központ elnöke, aki hangsúlyozza azt is, a rendszer kialakításánál elsődleges szempont volt az egészségügyi adatok biztonsága. Ezt szolgálja az EESZT legmagasabb, ötös fokozatú – a bankrendszerekéhez hasonló – biztonsági besorolása, valamint az, hogy a páciensek határozhatják meg, hogy mely adataikhoz ki férhet hozzá. Nyomon követhetik azt is, mely ellátóhelyen és ki tekintett bele az orvosi dokumentációjukba, ide értve a sikertelen lekérdezéseket is.

A háziorvosok kérik a legtöbb szakorvosi vizsgálatot, amelyek eredményeit az EESZT-ből hívják le, illetve az e-receptek többsége is a praxisokban keletkezik, amelyeknek 87 százaléka küld adatokat a felhőalapú rendszerbe a tér elindítása után bő egy évvel. Németh László szerint a legfontosabb „belépési pont” az alapellátásban van, hiszen az alapvető adatokat a háziorvosok töltik fel a betegeikről az EESZT-be, amelyhez a járóbeteg-szakellátók 85 százaléka is csatlakozott már. A közfinanszírozott fekvőbeteg-ellátók és a gyógyszertárak pedig kivétel nélkül használják a rendszert.

– A gyógyítás biztonságát nagymértékben javítja, hogy nincsen időveszteség a betegek ellátásakor. Nem jelent problémát, ha a páciens a szakrendelőben kapott leletét nem viszi magával a háziorvosához, ahogyan az sem, ha a sürgősségi betegellátó osztályon akár állapotából eredően, akár ismeretek hiányában nem tud válaszolni olyan fontos kérdésekre, mint például, hogy milyen gyógyszerérzékenysége, krónikus betegsége van, ami ilyenkor döntően befolyásolhatja a terápiát – sorolja Németh László.

Nem hátráltatja többé az ellátást a hiányos betegdokumentáció sem, és azáltal, hogy egy integrált, egységes rendszerben érhető el valamennyi betegadat, a felesleges vizsgálatokat is kiküszöbölheti. Csupán a lelet hiányában nem kell újabb laborvizsgálatot vagy röntgent végezni, ha ezeken a diagnosztikai ellátásokon már átesett a beteg. Aktív használat esetén pontosabb és megalapozottabb döntést tud hozni az orvos a terápiáiról.

Mind az orvos, mind a beteg szempontjából előnyt jelent az e-recept, amely egyrészről lehetővé teszi a beteg számára, hogy csupán az e-személyi segítségével kiváltsa a vényt, a kezelőorvos viszont követni tudja, hogy az általa rendelt gyógyszeres terápiát tartja-e a páciense, ahogyan azt is, hogy a beteg másutt milyen gyógyszereket kapott, mivel valamennyi rendelvény, amely nyomtatással készül a szolgáltatóknál, immár automatikusan elektronikus formában kerül a felhőbe – teszi hozzá Németh László, és emlékeztet arra is, tavaly december 18-án jelent meg az a jogszabály, amely egy évvel meghosszabbította a papírvények kötelező használatát, így azokat 2019-ben is át kell adni a betegeknek.

– A tapasztalatok azt mutatják, hogy az EESZT használata nem kíván pluszadminisztrációt, többletelfoglaltságot az orvosoktól, hiszen valamennyi, jelenleg használt medikai informatikai rendszer képes csatlakozni ahhoz – szögezi le az elnök, hozzátéve, az EESZT 2017-es elindítása az egyetemi klinikák életében is könnyebbséget hozott.

– Bár saját informatikai rendszerünk lehetővé teszi, hogy az intézményen belül kövessük a betegeink ellátását az egyes osztályokon, azonban óriási területről, városi, megyei kórházakból érkeznek hozzánk a páciensek. A közös térnek köszönhetően pedig hozzáférhetővé válnak azok az adatok is, amelyek a többi szolgáltatónál keletkeztek az ellátásuk során – teszi hozzá az SZTE klinikai központjának elnöke.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink