hirdetés
2019. november. 14., csütörtök - Aliz.
hirdetés

Aranyszínű holokauszt

Összeesküvés orvosi segédlettel: nemcsak évi hatmillió halálesetért felelős, de ma már az is nyilvánvaló, hogy az elbutulás, a különféle demencia-fajták járványszerű terjedéséért is. A dohányzás megkétszerezi az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.

hirdetés

Epidemiológiai kutatások eddig is kimutatták, hogy a dohányzás növeli az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét (így pl. apasszív dohányosok esetében 44 százalékkal nő a szellemi hanyatlás kialakulásának esélye), mára azonban direkt vizsgálatok is bizonyítják ezt. A Nature Communications-ben megjelent tanulmány (Claudio Soto és munkatársai, Smoking exacerbates amyloid pathology in a mouse model of Alzheimer’s disease) feltárja, hogy a dohányzás fokozza az Alzheimer-kórra jellemző elváltozások súlyosságát, így fokozódik az agyi gyulladás, nő az amiloid-plakkok mérete és a tau-foszforiláció.

Hogyan vált a cigaretta bolygónk legszélesebb körben használt drogjává?

Ennek a Magyarországon is évi 8 ezer tüdőrákos halált okozó összeesküvésnek a története sok újdonsággal szolgál, mivel napjainkra vált kutathatóvá az a 70 millió oldalnyira rúgó anyag (titkos ipari dokumentumok, levelezések, szakértői vélemények, jegyzőkönyvek stb.), amit egy 1998-es rendelkezés (Master Settlement Agreement) értelmében a dohánygyártók kötelesek voltak nyilvánosságra hozni. Bár 1998-ban még úgy tűnt, hogy az anyag óriási mérete miatt nem lesz használható, azóta a digitalizációnak és a karakterfelismerő szoftvereknek hála rengeteg elképesztő összefüggésnek bukkanhat nyomára bárki, hiszen a teljes szöveg szabadon hozzáférhető az interneten.

A neves stanfordi orvostörténész professzor, Robert N. Proctor vette a fáradságot, és feldolgozta a 70 millió oldalt, és megírta „Golden Holocaust: origins of the cigarette catastrophe and the case for abolition” című, 700 oldalas könyvét, amiben feltárja a dohányipar – és az általa megfizetett tudósok, kémikusok és orvosok – korábban titkos manipulációinak több mint egy évszázados történetét.

Napjainkban évente 6 trillió (azaz 6 000 000 000 000) cigaretta fogy, mint Proctor írja, ha ezeket egymás után helyeznénk, a hosszuk a Földtől elérne a Napig és vissza, úgy, hogy közben még a Marsot is meg lehetne néhányszor kerülni. Nem vitás, teszi hozzá kritikájában (A legesleghalálosabb szokás) a könyvről beszámoló másik orvostörténész professzor, Howard Markel, hogy a dohányzás a felelős a megelőzhető halálesetek (COPD, szívelégtelenség, a tüdőrákon kívül pl. húgyhólyagrák) zöméért. A 20. században 100 millió ember halt meg a dohányzás következtében, a dohányosok fele e szokás miatt fog elpusztulni, minden egyes szál cigi 7 percet vesz el a dohányos életéből.

A gyilkos eszköz kifejlesztése

A dohány önmagában nem ilyen gyilkos szer, hogy azzá váljon, komoly erőfeszítéseket kellett tenni. A dohányipar a múlt század elején meg is tette ezeket az erőfeszítéseket, és a kialakuló marketing-szakmával karöltve elérte, hogy napjainkban másfél milliárd ember cigarettázik.

A dohány nem inherens módon ártalmas, hanem annak tervezték – mondja a könyvéről szóló beszélgetésben Proctor professzor. Több módszerrel is, azonban a legfontosabb technológiai áttörés(az 1850-es évek után, amikor gépesítették a cigaretta-sodrást, így annak ára a tizedére csökkent, és luxusból tömegcikké válhatott)az volt, amikor csökkentették a cigarettadohány füstjének pH-ját (flue-curing), a kevésbé lúgos, kevésbé maró füstöt pedig már a nők és a gyerekek is tolerálták. A cigaretta előtt ugyanis a dohányt nem inhalálták, azaz nem tüdőzték le – az 1900-as évekig nem is volt sok tüdőrák. (A flue-curing eljárásnak köszönheti a dohány aranybarna színét.)

A másik eljárás, amivel a dohány mérgező hatását fokozták, az volt, hogy felszabadították a nikotint kötött formájából (freebasig), amit így a szervezet sokkal könnyebben felvesz. A kokainból hasonló eljárással csinálnak sokkal potensebb crack-et.

A cigaretta ártalmasságát tovább fokozza a benne lévő növényvédőszer-maradvány, a nehézfémek (kadmium, nikkel), és a műtrágya urániumjából létrejövő radioaktív plutónium: egy átlagos dohányos többszáz mellkasröntgennek megfelelő sugárzást kap évente. És mivel a cigarettát addiktívnek tervezék, a gyártók megemelték a nikotinkoncentrációt. Márpedig a nikotin az egyik legaddiktívabb szer a világon, kevesebb a sikeresen leszokók aránya a dohányosok, mint a heroinisták között.

Korrupt tudósok

Mint Proctor kifejti: A szabad szemmel látható rákokat (pl. ajak-, gégerák) már a 18. századtól elkezdték a dohányzásnak tulajdonítani, az argentin patológus, Angel H. Roffo már az 1930-as években demonstrálta, hogy a (dohány)kátrány rákot okoz a kísérleti állatokban, majd a nácik rákellenes kutatásai az 1940-es évekre meghozták az első epidemiológiai eredményeket, miszerint a dohányosok gyakrabban halnak meg tüdőrákban. (Robert N. Proctor két könyvet is írt a nácik orvostudományi kutatásairól: Racial Hygiene: Medicine Under the Nazis; The Nazi War on Cancer.)

A Golden Holocaustban feldolgozott céges iratokból az is kiderül, hogy a dohánygyártók az 1930-as évektől kezdve, saját kutatásaik alapján is tisztában voltak a cigaretta rákkeltő és több más egészségkárosító hatásával. Mint Proctor leszögezi: a dohánygyártókkal való kollaboráció a korrupt tudomány szégyenletes példája. Az 1940-es és ’50-es évek figyelemreméltó sajátossága – írja a Golden Holocaustban –, hogy az ipar nagyon könnyen talált olyan tudósokat, akik a már nyilvánvaló tények ellenére hajlandók voltak együttműködni velük annak érdekében, hogy a dohányzásról bebizonyítsák, az nem káros az egészségre, sőt, hasznos (pl. a nikotin nyugtat, a dietilén-glikol kevésbé irritálóvá teszi a Philip-Morris-cigarettákat, ezért aki más cigarettától köhög, inkább ezt szívja, mondták Michael Mulinos és Frederick Flinn, a Columbia Egyetem farmakológusai. Valójában igaz, hogy a dietilén-glikol segít abban, hogy a dohány megtartsa a nedvességét, azonban maga is mérgező).

A professzor sorolja a példákat. Az egyik legsúlyosabb: dr. Morris Fishbein, aki korábban negyed századig volt az amerikai orvosszövetség (American Medical Association, AMA) hivatalos folyóirata, a JAMA szerkesztője, csak 1954-ben 50 ezer dollárt kapott azért, hogy segítsen szervezni a dohányzás ártalmatlan voltát bizonyítani hivatott kutatásokat, és segítsen az ezekről szóló cikkeket és cigaretta-hirdetéseket elhelyezni orvosi újságokban. Maga a JAMA is reklámozott cigarettát egészen 1954-ig. És bár az új évezredben az USA-ban 5 százalék alá csökkent a dohányzó orvosok száma, a legtöbb nyugat-európai országban továbbra is minden negyedik orvos cigarettázik, a fejlődő országokban pedig 30-40-50 százalékuk (BMC Public Health, Derek Smith és Peter Leggat: An international review of tobacco smoking in the medical profession: 1974–2004).

A Golden Holocaust bemutatja azt a máig tartó erőfeszítést, amivel a dohánygyártók és kollaborátoraik rászoktatták a lakosságot a cigarettázásra. Néhány további érdekesség:

  • A két világháborúban a katonák milliói váltak függővé, mivel ellátmányként kapták a cigarettát. 1914 és 1919 között az egy főre eső cigaretta-fogyasztás megháromszorozódott az USA-ban. A katonai ing elejére azért került zseb, hogy legyen hol tartani a cigarettásdobozt. Aztán ezt követte a civil divat.
  • Az 1920-as évekig a nők nem dohányozhattak nyilvános helyen. Edward Louis Bernays, „a public relations atyja” segített a dohányiparnak abban, hogy áttörjék a kor egyik legerősebb társadalmi tabuját. Bernays, aki Freud unokaöccse volt, és munkájában igyekezett felhasználni a pszichoanalízis megállapításait, 1929-ben megszervezte a húsvéti felvonulást, amelyen modellek vonultak cigarettával – „a Szabadság Fáklyáival” - a kezükben New York utcáin, majd az erről szóló híreket közöltette a sajtóorgánumokban, mondván: nem a hirdetések, hanem a „hírek” viszik el a legsikeresebben az üzenetet a gyanútlan tömeghez. A dohányzás ezután a nők számára az emancipáció jelképévé vált.
  • A Marshall-segély, amivel az USA Európa 2. világháború utáni újjáépítését akarta segíteni, részben az amerikai dohánygyárak erőfeszítése volt, hogy rászoktassák az európaiakat a dohányzásra: minden 2 dollárnyi élelmiszerre 1 dollárnyi cigaretta jutott.
  • Egyes dohánygyártók (Lorillard) úgy vélték, azért hasznos mentolt keverni a cigarettába, mert a fekete amerikaiak előszeretettel azt fogják választani, hogy „elfedjék genetikailag kódolt testszagukat”.
  • Az 1990-es években perek sokasága indult a dohánygyártók ellen, ennek következménye volt többek között az 1998-as megállapodás és a 70 millió oldalnyi céges irat nyilvánosságra hozatala, azonban a vállalatok azóta is megpróbálják kétségbevonni a cigarettázás rákokozó hatását, és bizonytalanságot gerjesztenek.

Ami pedig minket illet: Magyarország világelső a tüdőrákos megbetegedések terén.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink