hirdetés
2018. december. 19., szerda - Viola.
hirdetés

A gyermekkori alvászavarokról

Amikor nem segít a bölcsődal

A gyermekek mintegy 30 százalékát érintik az alvászavarok, amelyeket igen kis számban derítenek fel, mert gyakorta bagatellizálják a tüneteket, és kevés a poliszomnográfiás labor.

hirdetés

Sokszor nem veszik komolyan az alvászavarra utaló jeleket, és kevés a diagnózis felállítását támogató alváslabor is – sorolja az előfordulás gyakoriságához mért kis számú diagnózis okait  a MedicalOnline-nak dr. Altmann Anna, a Szent János Kórház Epilepszia-Neurológiai Szakambulanciájának vezetője. A főorvos elmondása szerint a leggyakoribb alvászavarok az koraszülött-újszülöttkori apnoe, az obstruktív alvási apnoe (OSA) – amely leginkább valamilyen fül-orr gégészeti problémára, jellemzően nagyobb orrmandulára vezethető vissza –, valamint az epilepsziához kapcsolódó alvászavar.

A gyermekkori OSA mellett az alvászavarok különböző neurológiai betegségekhez – epilepszia, mentális retardáció, fejlődési zavar – endokrinológiai, vagy pszichés eredetű problémákhoz társulnak, a koraszülött és újszülött gyermekeknél előforduló  alvási apnoék hátterében rejlő problémák egy része is ide sorolható. Jellemzően alvászavarban is szenved a krónikus fejfájással küszködő gyerekeknek 75 százaléka, a túlsúlyos gyermekeknél exponenciálisan növekszik a narkolepsziára való hajlam, és az alvászavar gyakori kísérő tünet a Down-kóros vagy autista gyermeknél is. A koraszülöttség, izomszövet-sorvadás, kifejezett izomtónus-csökkenés, a koponya és arc alaki rendellenességei, az újszülöttkori tüdőbetegség, a szorongásos álmok, a restless leg (nyugtalan láb) szindróma, a GOR (reflux), az epilepszia szintén hajlamosít alvászavarok előfordulására. Egyes vizsgálatok alapján az újszülöttkorban előforduló centrális apnoe nagyban hajlamosít a csecsemőkori hirtelen halál kialakulására.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A gyermekkori alvászavaroknak nemcsak az agy optimális fejlődése szempontjából van rendkívüli jelentősége, hanem azért is, mert az alvászavar jelentősen befolyásolja mind a gyermek, mind a család életminőségét, és betegségek kialakulásához is vezethet. A szülők által jelzett korai alvászavarok gyakran összefüggenek a 4-7 éves korban jelentkező viselkedési és tanulási problémákkal. Az alvászavar korai felismerése és terápiája intervenciót jelent a pszichés zavarok megelőzésében, a műszeres vizsgálatok eredményei alátámaszthatják a műtéti indikációt. Altmann Anna szerint a felderítetlen alvászavar akár a beteg egész életét végigkísérheti, pedig a háttérben álló problémák túlnyomó többsége – reflux, epilepszia, fül- orr- gégészeti elváltozás – gyógyszeres beavatkozással, műtéttel kezelhető, megszüntethető.

Alvászavarok szakszerű, műszeres kivizsgálása, kezelése és gondozása – a betegek számához viszonyítva – kevés helyen érhető el. A speciális alváslaborok jellemzően PIC-ekhez, illetve fül- orr- gégészeti osztályokhoz kapcsolódnak, így nem minden korosztály éri el azokat széles körben, és nem minden betegségben alkalmazzák. Pedig a poliszomnográfia alkalmazása szakmailag indokolt az újszülött-, csecsemő-, és gyermekkori apnoék, a periodikus légzés, a centrális hipoventilláció, valamint az obstruktív alvászavar esetén, ám a poliszomnográfiás laborvizsgálatokra akár 2-3 hónapot is várakozni kell előjegyzést követően.

A Szent János Kórházban a különböző kórokokra visszavezethető alvásbetegségek diagnosztizálására komplexen, a társszakmák közvetlen bevonásával nyílik lehetőség a több diszciplína együttes jelenlétének köszönhetően, ami Altmann Anna szerint egyedülálló. A gyermekosztályon olyan team alakult, amelyben a neonatológus mellett gyermekek ellátására szakosodott neurológus, fül-orr-gégész, endokrinológus, pszichológus dolgozik együtt, így valamennyi alvásbetegség diagnózisa és szükséges kezelése egy helyen megoldható. Ha kóros állapot, betegség nem igazolódik az alvásprobléma hátterében, a Szülő-csecsemő Konzultációs Program keretében segítenek az érintetteknek.

Videókamera is tartozik ahhoz a poliszomnográfiás készülékhez, amely egyidejűleg végez EEG-t, EKG-, EMG-, Elektrookulogram-, Pulzoximetria-, valamint mellkasmozgásmérő vizsgálatot. A videófelvétel Altmann Anna szerit azért fontos, mert így megfigyelhetőek, és az egyes, a készülék által rögzített paraméterekkel összevethetőek az alvás közbeni mozgások, ami megkönnyíti a diagnózist.

A készülékhez – a labort egy nagy összegű támogatásnak köszönhetően nemrégiben alakítottak ki az osztályon – számítógépes szoftver is tartozik, amely az oxigénszaturáció, a szívfrekvencia és a légzésszám mellett elemzi a szemizommozgásokat, valamint az EEG tevékenységet is. Elvégzi az alapvető átlagszámításokat, ezeket egymáshoz is viszonyítja, így a szakemberek számára nyomon követhető, hogy melyik alvásstádiumban hogyan alakulnak az értékek, ami meghatározó annak eldöntésében, hogy mely betegség okozza az alvászavart. A legtöbb alvásvizsgáló szoftver csak bizonyos számú vizsgálat elvégzését engedi, a most átadott laboratóriumban alkalmazott program viszont nem korlátozza ezek számát – magyarázza a főorvos, hozzátéve, mintegy egy év elteltével beszámolnak az itt végzett vizsgálatok eredményeiről.

Hiánypótlás támogatással
Hiányt pótol a Szent János Kórház Gyermekosztályán megnyílt poliszomnográfiás labor, amely feltérképezi a legkisebbek alvási zavarai mögött meghúzódó okokat. A kórházban egyedülálló módon – szakmai team segítségével – megoldást nyújtanak a későbbi életvitelt befolyásoló, alvászavarral jelentkező problémák kezelésében is. A labor kialakítását, a készülék megvásárlását a Rotary Klub támogatta, több mint 37 ezer dollárral.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés