hirdetés
2019. október. 23., szerda - KÖZT.KIKIÁLT., Gyöngyi.

Állásfoglalás a D-vitamin-meghatározás alkalmazásáról és értékeléséről

Bár a 25(OH)D-meghatározás megfelelő stratégia lehet a beavatkozásra szoruló esetek azonosítására, a jelenlegi adatok alapján nem javasolható a felnőttek, az egészséges csecsemők és gyermekek rutinszerű szűrése.

hirdetés

 

A D-vitamin-státusz felmérésének javallatai

Azoknál a személyeknél, akiknél fennáll az elégtelen D-vitamin-ellátottság kockázata, a 25(OH)D-meghatározás megfelelő stratégia lehet a beavatkozásra szoruló esetek azonosítására. A jelenlegi adatok alapján nem javasolható a felnőttek (ezen belül a várandósok), az egészséges csecsemők és gyermekek rutinszerű szűrése D-vitamin-elégtelenség irányában.

Idős korban a D-vitamin- és kalciumpótlás jelentős egészségi előnyei igazolódtak. A D-vitamin + kalcium pótlása véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatok szerint mérsékelten, mégis szignifikánsan csökkentette a csonttörései kockázatot. Meg kell azonban jegyezni, hogy az adatok nem elegendőek annak eldöntésére, hogy kizárólag a D-vitamin játszik-e szerepet a kedvező hatásban. Az adatok azt is jelzik, hogy D-vitamin- és kalciumpótlás kapcsán csökken az elesések kockázata az idős populációban. D-vitamin-pótlás mellett fokozódik a proximális izmok ereje. Ennek ellenére nagyon nagy dózisú D-vitamin-pótlás nem javasolható, mivel úgy tűnik, hogy az évente egyszer alkalmazott 500000 IU bólus fokozza az elesések és fraktúrák előfordulásának esélyét.

A jelenlegi adatok nem szolgálnak szilárd bizonyítékokkal ara, hogy a D-vitamin-pótlás előnyös lenne más betegsége terápiájában vagy prevenciójában, mint amilyenek például a rosszindulatú tumorok, a szív- és érrendszeri megbetegedések, az autoimmun kórképek, a cukorbetegség, a sclerosis multiplex vagy az Alzheimer-kór.

Súlyos anyai D-vitamin-elégtelenség kapcsán nagyobb arányban fordul elő kongenitális rachitis, illetve újszülöttkori csonttörések. Az Amerikai Szülész-Nőgyógyász Társaság (ACOG, American College of Obstetricians and Gynecologists) ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a bizonyítékok nem elégségesek arra, hogy minden várandós rutinszerű szűrését javasolhatnák D-vitamin-elégtelenség irányában.

Az alábbi esetekben lehet indokolt a D-vitamin-státusz felmérése felnőtteknél:

-         osteoporosis vagy osteomalacia tünetei és/vagy tervezett kezelése

-         az alkalikus foszfatáz szintjének emelkedése egyébként normális májfunkciós értékek mellett

-         hyperparathyreosis, hypo- vagy hypercalcaemia vagy hypophosphataemia

-         malabszorpció (pl. cisztás fibrosis, rövid bél szindróma, gyulladásos bélbetegség, nem kezelt cöliákia, gyomorszűkítő műtét)

-         erősen pigmentált bőr, a napfényexpozíció krónikus vagy nagyfokú hiánya kulturális, orvosi, foglalkozási vagy geográfiai okból

-         olyan gyógyszerek szedése, melyek tudottan csökkentik a 25(OH)D-szinteket (főként antiepileptikumok)

-         krónikus veseelégtelenség, illetve vesetranszplantáció utáni állapot

Az alábbi esetekben lehet indokolt a D-vitamin-státusz felmérése gyermekeknél:

A felnőtteknél felsorolt javallatokon kívül

-         rachitis tünetei és/vagy tervezett kezelése

-         a csecsemő anyjánál egyértelmű D-vitamin-elégtelenség igazolódott

-         kizárólag szoptatott csecsemőknél, ha még legalább egy további kockázati tényező is fennáll

-         a csecsemő vagy gyermek testvérénél D-vitamin-elégtelenség igazolódott

 

A D-vitamin-szint mérése

Az egyéni D-vitamin-státusz klinikai értékelésének legjobb markere a 25(OH)D-szint. A 25(OH)D féléletideje hosszú (2-3 hét), és meghatározásával képet kaphatunk mind a bőrben folyó, mind pedig a bélfelszívódásból származó D-vitamin mennyiségéről. A szérum 1,25(OH)2D-szintje nem alkalmas az adott egyén D-vitamin-státuszának felmérésére, és nem korrelál a csonttörések és elesések kockázatával sem. A szérum 1,25(OH)2D-meghatározására ritkán kerül sor a mindennapi klinikai gyakorlatban, és inkább kutatási célra vagy speciális klinikai szituációkra kell fenntartani.

A klinikusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a jelenleg rendelkezésre álló D-vitamin-meghatározási módszerek eltérő eredményeket adhatnak, és a laboratóriumban ismerni kell annak a tesztnek a korlátait, melyet a legszélesebb körben alkalmaznak a betegeknél. Célszerű, ha a kezelés során ugyanabban a laboratóriumban követik nyomom a D-vitamin-státusz monitorozása alkalmas paramétereket, ahol az első meghatározás történt.

 

A kapott eredmények értékelése

Eddig még nem történtek olyan randomizált kontrollos vizsgálatok, melyek segítséget nyújthatnának az ideális 25(OH)D-célérték kijelöléséhez. Éppen ezért az obszervációs adatok alapján kiegészítő méréseket alkalmaznak az optimális 25(OH)D-érték meghatározására. Ilyen kiegészítő marker lehet a parathormon szintje vagy a csonttörési kockázat, melyek nagyban egybecsengő eredményeket adnak. Az alábbi vizsgálatok mindegyike azt erősítette meg, hogy az 50 nmol/l-es 25(OH)D-szint alkalmas lehet a döntéshozatalhoz:

-         Egy kolekalciferolpótlásban részesülő betegek bevonásával lefolytatott vizsgálatban az 50 nmol/-es kezdeti célértéket javasolták, és az optimális szintet a parathormonszint változásának ismeretében adták meg. Amennyiben a kezelés előtti 25(OH)D-érték nem érte el az 50 nmol/l-t, úgy a kolekaciferolterápia során a parathormonszint csökkenése következett be.

-         Egy nagy intervenciós vizsgálat placebocsoportjában – melynek tagjai kalcium és kolekalciderol adásában részesültek – a parathormon szintje 3 hónapos kezelést követően jelentősen változott, de ez csak arra az alcsoportja volt igaz, ahol a kezelés előtti 25(OH)D-szint kisebb volt 50 nmol/l-nél.

-         Egy 1200, 65 évesnél idősebb férfi részvételével lefolytatott obszervációs vizsgálat nagyobb arányú csontvesztést jelzett a csípőn azokban az esetekben, amikor a 25(OH)D-értékek 49 nmol/l alatt voltak.

-         Egy 400, csípőtörésen átesett nő és 400, csípőtörés szempontjából negatív anamnézisű kontrollszemély bevonásával végzett obszervációs esetkontroll-vizsgálat szerint a csípőtörések nagyobb arányban következtek be a 25(OH)D-szint szerint legalacsonyabb kvartilisben (<47,5 nmol/l).

-         Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott metaanalízisben 11 kettős vak, randomizált, kontrollos vizsgálat adatait dolgozták fel és azt találták, hogy orális D-vitamin-pótlás kapcsán a non-vertebrális csonttörések előfordulása abban az alcsoportban csökkent nagyobb mértékben, ahol a kiindulási 25(OH)D 43 és 60 nmol/l közé esett, szemben azokkal, ahol nem érte el a 30 nmol/l-t.

Számos szakember amellett érvel, hogy a kívánatos 25(OH)D-koncentráció 75 nmol/l vagy annál is magasabb. Ezt a magasabb 25(OH)D-célértéket a bélben folyó kalciumabszorpció, a csontok ásványianyag-sűrűségének változása, illetve a kadaver biopsziák alapján meghatározott osztoid volumen alapján javasolják. Az összes erre vonatkozó adat ellentmondásos, mivel az eredmények nem egyértelműek, a 25(OH)D-mérés tekintetében metodikai különbségek voltak, illetve a 25(OH)D és kiegészítő markere közötti korreláció nem lineáris.

Összefoglalva, a tél végi időszakban 50 nmol/l-nél vagy afelett kell kijelölni a 25(OH)D célértékét. Minden laboratóriumot arra kell ösztönözni, hogy egységes döntéshozatali határértékeket alkalmazzanak.

A 25(OH)D-meghatározáshoz gondos betegkiválasztás szükséges, és a kolekaciferollal végzett évente egyszeri nagy dózisú pótlás nem támogatható.

A szérum 25(OH)D-szintjét leghamarább a vitaminpótlás megkezdése vagy a dózismódosítás után 3 hónappal érdemes kontrollálni. Amennyiben a kívánt 25(OH)D-célértéket sikerült elérni, különösen a tél végi időszakban, további vizsgálatokra csak akkor van szükség, ha a kockázati tényezőkben változás áll be.

(Forrás: Chemical Pathology Advisory Committee. Position Statement. Use and interpretation of vitamin D testing. 1/2013)

Dr. S.I.
a szerző cikkei

hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Az alant vázolt gondolatmenettel nem szeretném támadni az orvosi ügyeletben dolgozó kollégákat.

Rendkívül rosszul szervezett a mentőellátás Budapesten, hiszen maga a mentésirányító is elismeri a videó végén, hogy nem tud egy órán belül mentőt küldeni Budapest belterületére.