hirdetés
2019. november. 12., kedd - Jónás, Renátó.
hirdetés

A vércukorszint-csökkentők és a szívelégtelenség

Egyes diabétesz kezelésében használatos szerek fokozzák a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, figyelmeztet a The Lancet Diabetes and Endocrinology áttekintő tanulmánya, egy másik közlemény pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a paracetamol-használat veszélyeit még napjainkban is alábecsüljük.

A The Lancet Diabetes and Endocrinology című szaklapban megjelentáttekintő tanulmány 14 klinikai vizsgálat és 95.000 beteg adatait elemezve jutott arra a következtetésre, hogy a 2-es típusú diabéteszes betegeknek felírt vércukorcsökkentő szerek fokozzák a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát (Glucose-lowering drugs or strategies and cardiovascular outcomes in patients with or at risk for type 2 diabetes: a meta-analysis of randomised controlled trials).

A 95.000 tanulmányozott beteg 4%-a szenvedett el valamilyen szívelégtelenséghez köthető eseményt a klinikai vizsgálat időtartama alatt, míg összesen 9,8%-nál fordult elő major kardiovaszkuláris adverz esemény. Minden 200 kezelt betegre 1 szívelégtelenség miatti kórházi felvétel jutott az átlagosan 4 éves utánkövetés során.

Az újabb vagy intenzívebb vércukorcsökkentést kiváltó szerek összesen 14%-kal növelik a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, mondja Jacob Udell kardiológus, a tanulmány első szerzője, és hozzáteszi: a választott diabétesz-terápia típusa és a megnövekedett kockázat között direkt összefüggés figyelhető meg, egyes típusú szerek jobban fokozzák a rizikót. A legnagyobb kockázatnövekedést – 42% – a peroxiszóma proliferátor-aktivált receptor-agonisták csoportja esetében figyelték meg, a következő legveszélyesebb gyógyszertípus a dipeptidil-peptidáz-4 gátlók csoportja, használatuk esetén a szívelégtelenség kialakulásának kockázatnövekedése 25%-os. A szívelégtelenség kialakulásának relatív kockázatnövekedése meghaladja az ugyanezen szerek alkalmazása következtében létrejövő 5%-os relatív kockázatcsökkenést, ami a szívinfarktusok számában tapasztalható.

A tanulmány szerint nem növekszik a szívelégtelenség kialakulásának rizikója insulin glargine alkalmazásakor, illetve intenzív testsúlycsökkentő beavatkozások esetén sem. A vércukorcsökkentést célzó gyógyszerek vagy stratégiák alkalmazása során bekövetkező hízás tovább növelte a szívelégtelenség bekövetkeztének kockázatát: minden 1 kg-os testsúlygyarapodás 7,1%-kal fokozta a gyógyszerfogyasztással összefüggésbe hozható (relatív) kockázatot.

Ennek tükrében különösen érdekes, hogy a tanulmány szerint a különböző vércukorcsökkentő szerek használata 0-50% közötti HbA1c-csökkenést és 1-7 kg hízást eredményezett az utánkövetés 4 éve alatt.

A tanulmány vezető szerzője, Michael Farkouh szerint fontos megjegyezni, hogy míg egyes gyógyszerek növelik a világszerte első számú halál-oknak számító szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, az intenzív fogyás csökkenti a rizikót.

 

Veszélyesebb, mint gondoljuk

A BMJ társlapja, az Annals of the Rheumatic Diseases című szaklap legutóbbi számában jelent meg az a tanulmány, amelynek szerzői áttekintik a paracetamol-használat kapcsán jelentkező mellékhatásokat (Paracetamol: not as safe as we thought? A systematic literature review of observational studies).

A paracetamol világszerte a leggyakrabban használt OTC és receptköteles fájdalomcsillapító, számos akut és krónikus fájdalom farmakológiai terápiájának első lépcsőjét lépezi. Az általános vélekedés szerint biztonságosabb, mint a szintén gyakran használt nem-szteroid fájdalomcsillapítók vagy az ópiátok. Mindazonáltal, írják Philip Conaghan és munkatársai, a közelmúltban a paracetamol-használat előnyei megkérdőjeleződtek az akut alsó háti fájdalom és a krónikus osteoarthritis kezelésében, és standard analgetikus dózisainak valódi kockázatait sem ismerjük.

Az angol szerzők cikke ez utóbbi hiányt akarta bepótolni az eddig megjelent klinikai vizsgálatok áttekintésével. Conaghan és munkatársai 8 olyan vizsgálatot találtak a szakirodalomban, amelyek a felnőtt populáció körében jelentkező főbb adverz eseményeket vették számításba krónikus paracetamol-használat kapcsán. A szerzők megállapítják: a paracetamol dózisának növelésével a mortalitás aránya 0,95-ről 1,63-ra nő azokhoz képest, akik nem fogyasztottak paracetamolt, a kardiovaszkuláris adverz események kockázati aránya 1,19-ről 1,68-ra nő, a gasztrointesztinális mellékhatások kockázati aránya 1,11-ről 1,49-re fokozódik, a renális mellékhatások kockázati aránya pedig 1,4-ről 2,19-re nő. A kutatók megjegyzik, hogy a vizsgálati alanyok többféle fájdalomcsillapítást igénylő betegségben is szenvedtek, és más fájdalomcsillapítókat is használtak, a kockázati arány növekedése azonban minden mellékhatás esetében egyenes arányban állt a paracetamol dózisának növekedésével, vagyis kijelenthető, hogy bár az abszolút kockázat kicsi, a paracetamol-használat fokozza a mortalitást és a kardiovaszkuláris,  gasztrointesztinális, renális mellékhatások előfordulásának gyakoriságát. A paracetamol-használat, szögezik le a szerzők, veszélyesebb, mint amit jelenleg az egészségügyi dolgozók feltételeznek.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés