2021. december. 04., szombat - Borbála, Barbara.
hirdetés
hirdetés

A szívizomelégtelenség megértését szolgálják

A kardiomiopátia és a titin nevű óriásfehérje mutációi közötti összefüggéseket térképezik fel az egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetében.

Dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja, az intézet igazgatója elmondta, a vizsgálatokra azért van szükség, mert a közelmúltban vált ismertté, hogy a szívizom összehúzódás szabályozásában is jelentős szerepet játszó titin mutációinak szerepe lehet a szívelégtelenséghez vezető kardiomiopátiában. A kutatócsoport által végzett többszintű biofizikai méréseket többek között egy újonnan kifejlesztett és üzembe helyezett lézercsipesz berendezés segítségével végezik.

A népbetegségnek számító szívizom-elváltozások minél hatékonyabb diagnosztizálása és kezelése érdekében szükség van a szívműködés mechanizmusainak megértésére mind a molekulák, az izomszövet, a szerv és a szervezet szintjein – fogalmazott Kellermayer Miklós. Mint azt az ÁOK dékánja elmondta, jelenleg olyan eljárások kidolgozását végzik, amelyek alkalmasak a szívizom működéséért felelős fehérjemolekulák és sejtek közvetlen mechanikai manipulációjára, illetve a szív- és érrendszer mozgásából és áramlástani tulajdonságaiból adódó elváltozások kimutatására.

Az intézetigazgató kifejtette: a szívizommal kapcsolatos kutatások régóta a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet centrumában foglalnak helyet, a közelmúltban vált ugyanakkor ismertté, hogy a szívizom ritmikus összehúzódásában és annak szabályozásában is jelentős szerepet játszó titin mutációinak szerepe lehet a szívelégtelenséghez vezető kardiomiopátiában is, így az elsődleges cél most ennek a kapcsolatnak a feltérképezése.

Dr. Kellermayer Miklós, az SE Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója, az ÁOK dékánja (Fotó: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem)
Dr. Kellermayer Miklós, az SE Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója, az ÁOK dékánja (Fotó: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem)

Egyedi molekulák szintjén a szívizom rugalmasságát meghatározó legfontosabb fehérje, a titin tulajdonságait vizsgáljuk a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika explantált szív szövetbankjából származó minták felhasznlásával – fogalmazott Kellermayer Miklós. A többszintű biofizikai méréseket egy holland kutatók által nemrégiben kifejlesztett lézercsipesz berendezés segítségével végezik, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott Nemzeti Szívprogram keretei között vásároltak meg.

A lézercsipesz vagy optikai csipesz lényege, hogy segítségével akár egyetlen molekula megfogható és megnyújtható; ezáltal vizsgálható a molekula mechanikája, megmérhető a rugalmassága, vagy éppen az, hogy molekulák közötti kölcsönhatásokban milyen erők lépnek fel. A műszer összetett szerkezet, amely számos technológiát ötvöz az optikán, elektronikán, piezoelektromos motorokon át a mikrofluidikáig és számítástechnikáig. A kutató joystick vagy egy egérhez hasonló szerkezet segítségével irányítja a mérési folyamatot, mely a képernyőn követhető. A vizsgálni kívánt molekulát különböző eljárásokkal két-három mikrométer átmérőjű polimer gyöngyhöz kapcsolják, ami fogantyúként működve segít a molekula megragadásában. A felfedezés biológiai alkalmazásával kapcsolatos munka a ’90-es évek elején kezdődött el, amelyben Kellermayer Miklósnak is aktív szerepe volt a Washington State University posztdoktori ösztöndíjasaként. 1995-ben itt építette az első lézercsipeszét, és kutatócsoportjával az elsők között volt, aki a lézernyaláb segítségével meg tudott fogni és kigombolyítani egyetlen fehérjemolekulát, nevezetesen a titint, megvizsgálva rugalmasságát.

A lézercsipeszben a titinmolekula végeihez ragasztott mikrométer átmérőjű gyöngyök segítségével ragadjuk meg és nyújtjuk meg a molekulát, illetve mérjük meg rugalmasságát és szerkezetváltozásait – ismertette a vizsgálat lépéseit a professzor. A kutatócsoport munkatársai a normál illetve kórós (kardiomiopátiás) szövetből izolált titinmolekulák mechanikai tulajdonságait összehasonlítva következtetnek arra, hogy a titin szerkezeti változásai milyen lépéseken keresztül vezethetnek el a kóros állapothoz. A kutatócsoport munkája a jövőben gyógyszerhatás teszteléséhez, és így gyógyszerfejlesztésekhez is hozzájárulhat.

(forrás: Semmelweis Egyetem)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Átlagemberként egyelőre továbbra is azt tehetjük mint eddig: ne hagyjuk terjedni (maszk, közösségi rendezvények kerülése, légzési és kézhigiénia, stb.), éljünk az oltás lehetőségével és figyeljünk oda az aktuális intézkedésekre.

Több kutatás igazolta, hogy a magasabb férfiak rövidebb életre számíthatnak, mint alacsonyabb társaik, mégsem ez a legfontosabb tényező a várható élettartamnál.