hirdetés
hirdetés
2019. február. 22., péntek - Gerzson.
hirdetés

Táplálkozás

A hosszú élet titka nem a koplalás, hanem a fehérjék összetétele

Vizsgálatok igazolták, hogy a koplalás, a csökkent energiabevitel (ha a vitaminok, nyomelemek stb. mennyisége elegendő) több tekintetben is jó hatású. E hatások egyike a hosszabb élet, és ezt a legkülönfélébb állatfajokban igazolták, a gyümölcslégytől a rhesus majmokig.
hirdetés
A koplalásnak azonban van egy negatív mellékhatása is, nevezetesen csökkenti a termékenységet. A gyümölcslegyek például ritkábban szaporodnak, és egyszerre kevesebb utódot hoznak létre csökkent kalóriabevitel esetén; ezért, bár reprodukciós életszakaszuk hosszabb, az utódok teljes száma kisebb lesz. Ennek plauzibilis evolúciós magyarázata az lehet, hogy akkor, amikor a táplálék kisebb mennyiségben áll rendelkezésre, az energia nagyobb részét fordítja az állat a túlélésre, és kisebbet a reprodukcióra.
 
A University College London kutatói azt vizsgálták, hogy az egészségre gyakorolt jó hatás a csökkent kalóriabevitel következménye-e vagy pedig a táplálék valamilyen specifikus alkotórészének kisebb mértékű bevitele a felelős érte. Eredményeiket a Nature legutóbbi számában közölték, és az EurekAlert portál ismerteti őket.
 
A vizsgálatot gyümölcslegyeken végezték, amelyeket cukorral, vízzel és élesztővel táplálták, de az egyes csoportok más-más mennyiséget kaptak a kulcsfontosságú tápanyagokból: az aminosavakból, a zsírokból és a vitaminokból. Kiderült, hogy az aminosavak mennyiségének változtatása befolyásolja az élettartamot és a termékenységet, míg a többi anyagnak ezekre nincs hatása.
 
Tovább vizsgálva a jelenséget, kimutatták, hogy egy bizonyos aminosav, a metionin döntő fontosságú az élettartam meghatározásában: mennyiségének csökkentése meghosszabbítja az életet, növelése pedig fokozza a termékenységet, anélkül azonban, hogy az élettartamot befolyásolná. A metioninnak az élet hosszára gyakorolt hatását más kutatók korábban már rágcsálókban is kimutatták.
 
„Az aminosavak arányának megfelelő megválasztásával maximalizálni lehetett mind az élettartamot, mind a termékenységet. Ez azt jelenti, hogy az élet meghosszabbítható koplalás nélkül is, és anélkül, hogy csökkenne a termékenység. Korábban azt hittük, hogy a fehérjék mennyisége az, ami számít, de most már úgy tűnik, sokkal fontosabb a fehérjék összetétele” – mondta dr. Matthew Piper, a tanulmány egyik szerzője.
 
Mivel a koplalás minden vizsgált állatfajban növeli az élettartamot, a kutatók azt feltételezik, hogy a hatás mechanizmusa is ugyanaz mindegyiküknél. Ha így van, akkor az eredmények az emberre is vonatkoztathatók, és gyümölcslégy lehet az egyik, jól használható állati modell. Igaz ugyan, hogy a gyümölcslégy genomja csak negyedannyi gént tartalmaz, mint az emberé, azonban a megfelelő gének nagyon hasonlóak.
 
Dr. Weisz Júlia, medicalonline
 
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink