hirdetés
2024. április. 19., péntek - Emma.
hirdetés

Az NSAID-ok, a paracetamol és az opiátok sem hozzák a kívánt eredményt

A gerinc eredetű hát-, nyak- és derékfájdalom hatásos enyhítése máig megoldatlan terápiás szükséglet, közli a Medical Tribune alapján a PharmaOnline.

A gerinc eredetű nyak-, hát- és derékfájdalom világszerte a munkából való kiesés egyik fő oka. Az érvényben lévő klinikai irányelvek első választandó szerként általában paracetamolt, második vonalban nem szteroid gyulladásgátlókat (NSAID-ok), harmadvonalbeli alternatívaként opiát analgetikumokat javasolnak az ilyen jellegű fájdalom enyhítésére, de például a brit NICE (National Institute for Health and Care Excellence) az NSAID-csoportot tekinti elsődlegesnek, második vonalban pedig opiát-paracetamol kombinációt ajánl e célra. A közelmúltban ugyanakkor több metaanalízisben megállapítást nyert, hogy a paracetamol nem hatásos a gerinc eredetű nyak- és hátfájás kezelésében, és e javallatban az opioid analgetikumok hatásossága is elmarad a kívánatostól. Ez alapján adja magát az NSAID-ok előtérbe kerülése, e vonatkozásban azonban nincs konszenzus a hatékonyságukat illetően. A megalapozott terápiás döntéshozatalt segítendő, ausztrál kutatók szisztematikus irodalmi áttekintést végeztek annak eldöntésére, hogy a placebóhoz viszonyítva mennyire hatásosak és biztonságosak az NSAID-ok a gerincfájdalom ellátásában. Eredményeiket az Annals of the Rheumatic Diseases című folyóirat teszi közzé.

Módszerek

A kutatócsoport a Medline, az Embase, a Cinahl, a Central és a Lilacs adatbázisokban végzett kereséssel kigyűjtötte és áttekintette azon véletlen besorolásos, placebokontrollos vizsgálatok lektorált szakfolyóiratokban közzétett publikációit, amelyek a gerinc eredetű fájdalom kezelésére  alkalmazott NSAID-terápiáról informálnak (kereső kifejezések: neck pain, back pain, lumbago, sciatica, anti-inflammatory, placebo, randomised controlled trial és ezek variációi; időpont: 2016. február). A metaanalízisben minden olyan tanulmányt feldolgoztak, amelyben a betegellátás szempontjából releváns végpontok (fájdalomintenzitás, mozgáskorlátozottság mértéke, életminőség, nemkívánatos események) alapján ítélték meg a gerinc eredetű akut vagy krónikus hát-, illetve nyakfájdalom orális, helyi vagy injekciós NSAID-kezelésének placebóhoz viszonyított hatásosságát és biztonságosságát. A gerinc bármilyen súlyos kórfolyamata (tumor, fertőző betegség, cauda equina szindróma) által indokolt, illetve a posztoperatív ellátásban alkalmazott NSAID-terápiával foglalkozó tanulmányokat nem vették figyelembe. A metaanalízis robusztussága érdekében külön kitértek a feldolgozott tanulmányok lehetséges torzításainak felmérésére (a Cochrane Collaboration módszere szerint), és a GRADE kritériumrendszer (Grade of Recommendations Assessment, Development and Evaluation) alapján elemezték az összegyűjtött bizonyítékok minőségét.

Eredmények

A metaanalízis szempontjainak 35 randomizált, placebokontrollos vizsgálat felelt meg (összesen 6065 beteg), közülük 22-ben a derékfájdalom kezelésére alkalmaztak NSAID-terápiát. Ezen belül 11 vizsgálatban akut, 11 (10 publikált) tanulmányban krónikus derékfájdalom indokolta a kezelést. Tizenegy vizsgálat a lumbágó, 2 a nyaki fájdalom miatti NSAID-kezelésről szolgált információkkal. Az NSAID-okat jellemzően per os alkalmazták, de 5 vizsgálat az iv. vagy im. injekcióban adott, 3 tanulmány pedig a lokális NSAID-terápiát vetette össze a placebóval. Kilenc vizsgálat a placebo mellett aktív kontrollt is tartalmazott (kétféle NSAID vagy adott hatóanyag kétféle dózisának összehasonlítása placebóval). Jelentősebb torzítási rizikó a metaanalízisben feldolgozott tanulmányok egyikét sem jellemezte.

Az NSAID-terápia medián időtartama 7 nap volt (interkvartilis terjedelem [az értékek fele]: 5–7 nap). A követési idő egyik vizsgálatban sem haladta meg a 3 hónapot. A fájdalom mérésére a vizsgálatokban vizuális analóg skálát (0–100) vagy numerikus értékelő skálát (0–10) használtak, a mozgásterjedelem beszűkülését a Roland–Morris-féle mozgáskorlátozottsági kérdőívvel (RMDQ), az életminőségre kifejtett hatást a Short Form Health Survey kérdőív 12, illetve 36 kérdésből álló változatával mérték. A metaanalízisbeli összehasonlíthatóság érdekében minden pontértéket 0–100 közötti skálára konvertáltak át a kutatók. A kezelési csoportok közötti különbséget akkor tekintették klinikai szempontból is relevánsnak, ha az összesített elemzés legalább 10 pontnyi eltérést jelzett a vizsgált mutatók pontszámában.

Hatásosság

Az összes vizsgálat adatainak együttes elemzése közepes erősségű bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy az NSAID-ok rövid távon jobban enyhítik a gerinc eredetű fájdalmat, mint a placebo, a csoportok közötti átlagos különbség azonban nem érte el a 10 pontos határértéket.

Biztonságosság

A jó minőségű bizonyítékokra épülő, 21 vizsgálat (n=5153 beteg) adatain alapuló biztonságossági elemzés egyedül a gasztrointesztinális (GI) mellékhatások terén jelzett számottevő különbséget az NSAID-terápia és a placebokezelés között.

Következtetés

A minden eddiginél átfogóbb és jó minőségűnek ítélt metaanalízis azt jelzi, hogy az NSAID-ok hatékonyan enyhítik ugyan a gerinc eredetű hát-, nyak- és derékfájdalmat, a placebóhoz viszonyított hatásosságuk azonban nem tekinthető klinikailag jelentősnek. Úgy tűnik tehát, hogy e rendkívül gyakori kórállapotnak máig nincs kellően hatásos kezelési módja, ami rávilágít az ilyen irányú gyógyszerfejlesztés szükségességére.

További részletek

(forrás: Medical Tribune, PharmaOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés