hirdetés
2019. szeptember. 19., csütörtök - Vilhelmina.
hirdetés

 

A felfelé irányuló mobilitás javítja az egészséget

A szociális státusz befolyásolja, hogy az immunrendszer mely génjei kapcsolnak be vagy ki a fertőzésre adott válasz során. Az alul lévők hajlamosabbak a krónikus gyulladásra, azonban a társadalmi kapcsolatok befolyásolásával az immunreakciók módosíthatók, írja a Science cikke.

hirdetés

Az emberek és a többi társas emlős között a szociális státusz a mortalitás és a betegségkockázat egyik legfontosabb prediktora; a legszegényebbek és a leggazdagabbak között több mint tíz évnyi a várható élettartam különbsége az USA-ban. Egy, a Science-ben megjelent tanulmány azt is bemutatja, hogy az alacsony szociális státusz önmagában is befolyásolja az immunrendszer szabályozását, függetlenül attól, hogy az illető milyen erőforrásokhoz vagy egészségügyi ellátáshoz jut hozzá, illetve hogy milyen egészségre ártalmas magatartásformákat követ, írja a vizsgálatban részt vevő University of Montreal közleménye (a kanadai egyetem mellett két egyesült államokbeli egyetem – Duke University és Emory University – vett részt a munkában). Azaz, ha két személynek ugyanolyan tápanyagokhoz és egészségügyi ellátáshoz van hozzáférése, és hasonló az egészségmagatartása is, a különböző társadalmi helyzetük miatt az immunrendszerük akkor is eltérően fog reagálni pl. a fertőzésekre.

A Noah Snyder-Mackler és munkatársai által végzett kutatás (Social Status Alters Immune Regulation and Response to Infection in Macaques) során az emberhez rokonságban közel álló, stabil és lineáris hierarchiában élő rhesus majmokat vizsgáltak (összesen 45 nőstény állatot; a kutatók tervezik a vizsgálat folytatását hímekkel). A kutatók először 9 csoportba osztották a korábban egymást nem ismerő állatokat, amelyekben azok egy évig éltek együtt, majd új csoportbeosztással borították fel a korábbi hierarchiát, és vizsgálták ennek immunrendszerre kifejtett hatását. Mindeközben biztosították, hogy valamennyi állat hozzájusson annyi táplálékhoz, amennyit igényel, és rendszeresen ellenőrizték egészségi állapotukat, továbbá megfigyelték az állatok interakcióit, ami egyértelműen megfeleltethető a szociális hierarchiában elfoglalt helyüknek (ki mennyit kurkássza a másikat, kinek van bántalmazó viselkedése és ki húzza össze magát melyik másik állattal szemben). A nőstény rhesus majmoknál egyébként általában a csoportban eltöltött idő alapján alakul a hierarchia, az van a legmagasabban, aki a legrégebbi tag.

A Duke Egyetem közleménye szerint az alacsony szociális státuszú állatok immunrendszere túlreagálja a fertőzéseket, azonban a felesleges gyulladásokra hajlamosító üzemmód reverzibilis: ha az állat feljebb kerül a ranglistán, immunrendszere újra normálisan működik.

Az immunrendszer vizsgálatához a kutatók az első év végén megnézték az állatok immunsejtjei kb. 9000 génjének aktivitási szintjét, és azt találták, hogy ebből 1600-nak eltérő az expressziója az alacsony és a magas szociális státuszú állatok között. A legkifejezettebb különbséget a kutatók a fertőzések elleni első védelmi vonalat képező természetes ölősejtek esetében találták. Az egy év elteltével kialakított új csoportbeosztásban minden állat szociális státusza módosult egy-két lépcsőfokot lefelé vagy felfelé; azokat az állatokat, amelyek feljebb kerültek, társaik többek között többet kurkászták, ezáltal is csökkent a rájuk nehezedő stressz.

Az átrendeződött hierarchiában módosult az állatok immunsejtjeinek génexpressziós profilja, és kialakult az az immunrendszeri működés, amelyben a hierarchiában alul lévők hajlamosabbak a gyulladásokra. Az állatok immunrendszerét potenciális patogénnel is triggerelték (a fehérvérsejteket in vitro bakteriális toxinnal (lipopoliszacharid) hozták össze), aminek hatására a hierarchiában alul lévők immunsejtei a túlműködés jeleit mutatták.

A kutatók szerint eredményeik azt is magyarázzák, hogy az emberek esetében a szegények és a hierarchiában alul lévők között miért gyakoribbak a gyulladásos megbetegedések, pl. a szívbetegség és a diabétesz, továbbá azt is hozzáteszik, hogy az emberek szociális támogató hálózatának fejlesztése ugyanolyan fontos lenne az alacsony státusz által okozott fiziológiai károk csökkentésében, mint a gyógyszeres kezelés. Ha csökkennének a hierarchiák, az emberek egészségi állapota is javulna, hangsúlyozza a tanulmány első szerzője, Noah Snyder-Mackler.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink