Mire jók még a B-vitaminok?
A B-vitaminok nagy dózisban kivédhetik a levegő porszennyezettségének a DNS-metilációra kifejtett hatását, közli a PharmaOnline.
Korábbi vizsgálatok sora igazolta, hogy a légszennyezettség, elsősorban a levegő szállópor-tartalma a DNS metilációs mintázatát megváltoztathatja. Ennek az egészségre is kihatása lehet, mivel a genetikai anyag epigenetikai módosulása, azon belül a metilációk létrejötte a gének aktivitására is befolyással lehet. Ezzel magyarázható az is, hogy a szállópor-szennyezés a légutakra kifejtett károsító hatásán túl a kardiovaszkuláris rizikót is fokozza, illetve bizonyos ráktípusok kialakulását is elősegítheti.
Ezen túl a demenciák gyakoribbá válásáért is okolható a szennyezett levegő; mint kiderült, a magas légszennyezettségű lakókörnyezet átlagosan 81 százalékkal növeli a kognitív hanyatlás rizikóját.
Az már korábban is ismert volt, hogy a B-vitaminok kedvező hatással vannak a genetikai anyag metilációjára. Ennek ismeretében közegészségügyi szakemberek, Andrea Baccarelli és munkatársai azt tanulmányozták, hogy a B-vitaminok szedése a levegő porszennyezettsége által kiváltott DNS-metiláció mértékét is képes-e csökkenteni.
Tíz egészséges, gyógyszert nem szedő, nem dohányzó felnőtt (18 és 60 év közöttiek) lélegzett be két órán keresztül maszkon át Toronto belvárosi gyűjtőhelyéről származó finom poros levegőt. A belélegeztetést megelőzően négy héten át a vizsgálati személyek fele nagy dózisú B-vitamint szedett (folsav 2,5 mg/nap, B6-vitamin 50 mg/nap, B12-vitamin 1 mg/nap), míg másik csoportja placebo-kezelést kapott. A szennyezett levegővel való expozíciót megelőzően és azt követően vérmintákat vettek az önkéntesektől és „BeadChip” módszerrel vizsgálták a genetikai anyag meghatározott tíz pontján a metiláció fokát.
A B-vitaminokkal „előkezelt” önkénteseknél a DNS-metiláció mértéke 28-76 százalékkal kisebbnek adódott, mint a kontroll-csoportba sorolt egyéneknél. Emellett, a szállópor mitokondriális működésre kifejtett kedvezőtlen hatását is mérsékelte a B-vitamin adagolása, derül ki a kis létszámú, randomizált, placebo-kontrollos vizsgálatból, írja a lap.
