Vizi E. Szilveszter kapta az Akadémiai Aranyérmet

Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas agykutató kapta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Aranyérmet a tudós testület 188. közgyűlésén hétfőn. Vizi E. Szilveszter a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, valamint a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén végzett világszerte elismert kutatásokért vehette át az Akadémiai Aranyérmet.

Tizenöt kutató részesült kiemelkedő tudományos munkásságáért Akadémiai Díjban. Az elismerést átvehette Csanády László, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biokémiai Intézetének egyetemi docense a cisztikus fibrózis kialakulásában meghatározó CFTR klorid-csatorna működésének megismerésében játszott meghatározó szerepéért; Donkó Zoltán, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet tudományos tanácsadója az alacsony nyomású gázkisülések, az erősen csatolt plazmák fizikájával kapcsolatos kutatások elindításáért; Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a légköri aeroszol kémiai tulajdonságainak kutatásában elért kimagasló eredményeiért. Szintén Akadémiai Díjat kapott Imre Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki a kvantumkriptográfiában, a kvantumadatbázis-kezelésben, a kvantuminformáció-elméletben elért elméleti és módszertani eredményeiért részesült elismerésben; Kiss Tamás József, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi tanára az élettani hatású kismolekulák területén végzett kutatói tevékenységéért. Átvehette az Akadémiai Díjat Korompay H. János, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet osztályvezetője, tudományos tanácsadója Arany János szellemi hagyatékának gondozásáért; Püski Levente, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi tanára a Horthy-korszak parlamentje című munkájáért; Rechnitzer János Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete tudományos tanácsadója a regionális tudomány területén végzett munkásságáért; valamint Stefanovitsné Bányai Éva, a Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Kar Alkalmazott Kémia Tanszék egyetemi tanára a kertészeti növények biokémiai jellemzése terén folytatott vizsgálataiért.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége két kutatócsoportot tüntetett ki megosztott Akadémiai Díjjal. Bérczes Attila, Hajdu Lajos és Pintér Ákos egyaránt a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszékén dolgozik, kutatócsoportjuk különféle exponenciális diofantikus problémákra vonatkozó úttörő jellegű eredményeikért kapta a díjat. Kovács Mihály, Málnási-Csizmadia András és Nyitray László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Biokémiai Tanszékének kutatói a motorfehérjék működésének tanulmányozásában, a sejtosztódásban elért jelentős felfedezéseiért részesült elismerésben.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Hanula Zsoltot, az Index.hu újságíróját a fiatal korosztályt megszólító színvonalas tudományos ismeretterjesztő tevékenységéért.

Az Akadémia vezetői kollégiuma 2017-ben Lantos Csabának, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának adományozott Wahrmann Mór-érmet. A díjjal a tudományos kutatás, fejlesztés és utánpótlás-nevelés támogatása terén szerzett kimagasló érdemeit ismerték el.

2017-ben Putarich Ivánszky Veronika vízgazdálkodási szakmérnöknek, az Újvidéki Egyetem Agrártudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanárának adományozta az MTA az Arany János-életműdíjat oktatói tevékenysége, kutatásai, valamint a vajdasági hidrológiai és revitalizációs tudományos eredményei elismeréseként.

Az Akadémiai Aranyérem a lehető legnagyobb megtiszteltetés minden magyar tudós számára, hiszen életműdíjról van szó, amelyet évente egy akadémikusnak ítélnek oda egész kutatói pályafutása elismeréseként, mondta az MTI-nek Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas agykutató. Mint az MTA volt elnöke kiemelte, minden kitüntetést elsősorban a korábbi díjazottak személye hitelesít. "Akadémiai Aranyéremmel tüntették ki például Szentágothai János anatómust, a 20. század egyik legnagyobb hatású agykutatóját, Simonyi Károlyt, a legendás fizikaprofesszort, vagy Erdős Pál világhírű matematikust. Döntésével az MTA Elnöksége e neves elődök sorába emelt engem is", fogalmazott az agykutató.

Vizi E. Szilveszter kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitelének szabályozása és befolyásolása. Nevéhez fűződik az idegsejtek (neuronok) közötti kommunikáció új mechanizmusának felfedezése és egy új agyműködési modell kidolgozása. Négyszáznál több tanulmány, könyv és könyvrészlet szerzője.

"Az agy megismerése az emberiség előtt álló kihívások egyik legnagyobbika. Sok mindent tudunk a világ csodáiról, és e felfedezéseket az emberi agynak köszönhetjük. Ám magáról a megismerés eszközéről, az emberi agyról, mindmáig nagyon keveset tudunk", válaszolta Vizi E. Szilveszter arra a kérdésre, hogy miért agykutatással kezdett el foglalkozni.

Tudományos pályafutását ismertetve elmondta: arra a legbüszkébb, hogy felfedezései mára tankönyvi adatokká váltak. Mint kifejtette, a 20. század közepén bizonyítottnak tűnt, hogy az idegsejtek végkészülékeiken keresztül, közvetlenül kommunikálnak egymással. Vizi E. Szilveszternek viszont elsőként sikerült kimutatnia, hogy az úgynevezett szinaptikus kapcsolatok mellett a neuronok nemszinaptikus úton, azaz közvetlen anatómiai összeköttetés nélkül, ingerületátvivő anyagok segítségével is képesek "beszélgetni" nagy távolságban lévő társaikkal.

"A szinaptikus rendszer a vezetékes telefonhálózathoz hasonlít, amelyben közvetlen kapcsolat létesül két előfizető között. A nemszinaptikus hálózat viszont, ahol a kémiai üzenetküldő anyagok nagy területekre vándorolnak el, hatalmas agyterületet képes befolyásolni. Ez a rendszer a rádióadáshoz hasonlít, amelyet sok tízezer, százezer idegsejt tud fogni, mindazok, amelyek megfelelő, nagy érzékenységű jelfogóval rendelkeznek. A szinaptikus kapcsolat az idegi alapfunkciókat biztosítja, míg a nemszinaptikus a finomhangolást végzi", magyarázta az agykutató, akinek azt is sikerült bizonyítania, hogy a nemszinaptikus jelfogók a gyógyszertámadások fő célpontjai.

Vizi E. Szilveszter elméletét kezdetben élesen bírálták, később viszont a nemszinaptikus ingerületátvitelt ismertető tanulmánya Citation Classic, azaz az adott tudományterület legidézettebb munkája lett. Az új agyműködési modellnek köszönhetően megmagyarázhatóvá vált olyan betegségek kialakulása, mint a skizofrénia vagy a depresszió, és újfajta gyógyszereket fejlesztett ki a nemzetközi gyógyszeripar.

"Kezdetben egyedül voltam az elképzeléseimmel, majd egyre több kutató csatlakozott az elméletemhez, mára pedig felfedezéseim tankönyvi adatokká váltak. Ebben semmi szokatlan sincs, minden felfedezésnek meg kell küzdenie a többségi véleménnyel, a korabeli dogmákkal", jegyezte meg az agykutató, aki folytatja kutatásait.

"További bizonyítékokat szeretnék szerezni, hogy miként lehet befolyásolni az emberi agy működésében óriási szerepet játszó nemszinaptikus kommunikációs rendszert, amely tartós gátló vagy ingerlő hatást fejt ki bizonyos ideghálózatokra. Ezáltal új gyógyszerek jelenhetnének meg, például a depresszió vagy a népesség öregedésével egyre súlyosabb gondot jelentő Alzheimer-kór gyógyítására", mondta Vizi E. Szilveszter.