hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

 

Vezetőt vált az MTA (FRISSÍTVE: kitüntetések...)

Új elnököt választanak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ma kezdődő 185. közgyűlésén. Két hároméves ciklus után búcsúzik Pálinkás József, aki úgy érzi: jobb állapotban adja át az intézményt, mint ahogyan átvette.

A közgyűlés nyilvános ünnepi ülése a hagyományokhoz híven a Magyar Tudományos Akadémia elnökének megnyitójával kezdődik. Ezt követi az akadémiai díjak átadása. Majd a közgyűlés tudományos előadását Dóczi Tamás Péter akadémikus tartja Utazás a koponyán belül - képalkotással az agyi kórfolyamatokról címmel. Az idegsebész Karinthy Frigyes példáján keresztül mutatja be az agyi képalkotó eljárások fejlődését, a klinikai idegtudomány új felfedezéseit.

Hétfő délután a Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság elnökének előadását követően a Kárpát-medencei magyar tudományos szervezetek képviselői számolnak be a magyar tudományosság program tapasztalatairól.

Visszatekintve

Az elmúlt hat évben átalakult az MTA kutatóintézet-hálózata, fontos infrastrukturális beruházások mentek végbe, elindult a műszerállomány fejlesztése, és sikeresnek bizonyult a Lendület program is - összegzett az MTI-nek adott interjújában a leköszönő elnök.

Pálinkás József a legnagyobb változásnak a kutatóhálózat átalakítását nevezte, amely 2011 májusa és decembere között ment végbe: 43 kutatóintézetből kellett létrehozni 10 kutatóközpontot és 5 kutatóintézetet, így olyan méretű intézmények jöttek létre, amelyek gazdaságosan tudnak működni. "Az átalakítás sok erőt és munkát kívánt, de megérte, mert az MTA közgyűlése kétharmados többséggel jóváhagyta az átalakítást, ezzel 2012-től szervezetileg, 2014-től infrastruktúrájában megújult kutatóhálózat működhet.
Ezért nagyképűség nélkül mondhatom, hogy az Akadémiát a következő elnöknek jobb állapotban adom át, mint amilyenben akkor volt, mint amikor elnökké választottak" - fogalmazott.

A közgyűlés kedden elnöki beszámolókkal kezdődik: Pálinkás József többek között az akadémiai intézményhálózat tevékenységéről, gazdálkodásáról és eredményeiről ad számot. Kedden 11 órától zárt ülésen választják meg az MTA új tisztségviselőit. Az Akadémia elnöki posztjára Lovász László matematikus, Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus nevét terjeszti a közgyűlés elé a jelölőbizottság. Főtitkárnak Török Ádám közgazdászt és Csépe Valéria pszichológust jelölték. Az MTA főtitkárhelyettesének Barnabás Beáta növénybiológust és Szarka László Csaba geofizikust jelölték. Az új élettudományi alelnök a jelölések alapján Freund Tamás neurobiológus vagy Kosztolányi György klinikai genetikus lesz. Társadalomtudományi alelnöknek Vékás Lajos jogtudóst és Csépe Valériát, természettudományi alelnöknek pedig a pozíciót jelenleg is betöltő Szász Domokos matematikust és Blaskó Gábor vegyészmérnököt javasolták.

A közgyűlés dönt az MTA Elnökségének három akadémikus tagjáról is. Az élettudományok területéről Tulassay Tivadar orvos, gyermekgyógyász, nefrológus és Kosztolányi György klinikai genetikus a jelölt. A társadalomtudósok közül Vékás Lajos jogtudós, Szabó Miklós régész, ókorkutató, valamint Paládi-Kovács Attila etnográfus, muzeológus lehet az elnökség új tagja a szavazás eredményeként. A természettudományos kutatókat pedig Bokor József villamosmérnök, Faigel Gyula fizikus vagy Náray-Szabó Gábor kémikus képviselheti a testületben.

Az idén jár le a mandátuma több közgyűlési bizottságnak, ezért a keddi zárt ülésen döntenek a Doktori Tanács, a Felügyelő Testület, a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, a Tudományetikai Bizottság, valamint a Vagyonkezelő Testület összetételéről is.

Szerdától a tudományos osztályok tartják a közgyűléshez kapcsolódó üléseiket.

 

FRISSÍTÉS (2014.05.05. 11:56):

Az MTA Elnöksége az Akadémiai Aranyérmet Jobst Kázmérnak, az MTA rendes tagjának, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusának adományozta a sejtmag örökítő anyagának szöveti struktúrája és kémiai tulajdonságai terén végzett több évtizedes nemzetközileg is elismert kutatómunkájáért, a modern hazai laboratóriumi diagnosztika megteremtéséért, az egészségügyi ellátásban, a tudományszervezésben és az oktatásban hosszú évtizedeken át végzett kiemelkedő tevékenységéért.

Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként az MTA Elnöksége 12 kutatót részesített Akadémiai Díjban.

Balaton Károlyt az MTA doktorát, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Vezetés és Stratégia Tanszék egyetemi tanárát, a hazai vezetés- és szervezéstudomány területén végzett kimagasló munkájáért, a tudományos igényű vezetés-szervezés oktatásának és kutatásának fejlesztéséért, valamint eredményes tudományos közéleti tevékenységéért tüntették ki.

Bánhegyi Gábor György, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi tanára, intézetigazgatója az endoplazmás retikulum metabolikus és redox homeosztázisának tanulmányozásában elért jelentős eredményeiért, valamint az endoplazmásretikulum-stressz folyamatainak feltárásáért részesült díjban.

Borsos Balázs az MTA doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet tudományos tanácsadója a néprajzi kartográfia és az ökológiai antropológia terén elért eredményeiért, a magyar népi kultúra térbeli tagozódásának minden korábbinál pontosabb megrajzolásáért kapott díjat.

Dér Andrást, az MTA doktorát, az MTA Szegedi Biológiai kutatóközpont Biofizikai Intézet tudományos tanácsadóját a biofizika területén végzett eredményes tudományos munkájáért és közéleti tevékenységéért, a fehérjefizikában és a bioelektronikában elért alapvető eredményeiért, valamint a hazai bioelektronika-oktatás elindításában betöltött úttörő szerepéért tüntették ki.

Fodor László Imre, az MTA doktora, az MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport tudományos tanácsadója a hagyományos terepi megfigyelések eredményeinek a korszerű digitális domborzati modellek alkalmazásából nyerhető adatokkal való sikeres ötvözéséért, a Rudabányai-hegységben új takarók leírásáért, a Vértes és környezete új ábrázolásmódú földtani térképének elkészítéséért, valamint a széleróziós felszínek formáinak és korának Közép-Európában elsőként történő meghatározásáért részesült a díjban.

Gáspár Pétert, az MTA doktorát, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, csoportvezetőjét a járműdinamika és irányítás területén, különösen az integrált járműirányításban elért elméleti és módszertani eredményeiért, valamint az oszlopban haladó járművek irányítására kidolgozott megoldásáért tüntették ki.

Oborny Beátát, az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézet Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék egyetemi docensét az ökológia és a fejlődésbiológia összekapcsolása terén végzett munkájáért, különösen a növényi növekedés különféle típusainak és a határfelületi jelenségeknek a kutatásáért, valamint a tudományos közéletben és az ismeretterjesztésben vállalt jelentős szerepéért díjazták.

Stipsicz András, az MTA doktora, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója az alacsony dimenziós topológia és a szimplektikus geometria területén végzett kutatásaiért kapott díjat.

Ungváry Krisztiánt, az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézet és Oral History Archívum tudományos munkatársát a 20. századi magyar történet megismeréséhez nyújtott érdemi hozzájárulásáért, továbbá az összetett gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti szempontrendszerben megírt A Horthy-rendszer mérlege - Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon című monográfiájáért tüntették ki.

Zsuga Miklóst, a kémiai tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszék professor emeritusát a különböző típusú polimerek és kopolimerek előállítása és karakterizálása területén elért nemzetközileg is elismert eredményeiért, azok hasznosítási lehetőségeinek feltárásáért, valamint eredményes oktatási, kutatási, innovációs és közéleti tevékenységéért részesítették díjban.

Megosztott Akadémiai Díjban részesült Basky Zsuzsanna, az MTA doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet tudományos tanácsadója és Pacseszákné Kazinczi Gabriella, az MTA doktora, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Növénytudományi Intézet igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár a parlagfű biológiai kutatásában, a vírusfogékonyság és a rovarkártevők vizsgálatában elért nemzetközileg is jelentős eredményeiért.

 

(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink