Ülőmunka káros hatásainak mérséklése óránkénti rövid tornával
A British Journal of Sports Medicine folyóiratban megjelent, valós életkörülmények között végzett nagymintás vizsgálat arra utal, hogy az óránként beiktatott, mindössze ötperces mozgásszünetek jelentik a legjobb egyensúlyt a hosszan tartó ülőmunka egészségkárosító hatásainak mérséklésében.
Ezek a rövid megszakítások érezhetően javítják a hangulatot, csökkentik a fáradtságot, és nem rontják a munkateljesítményt, ami a kutatók szerint alkalmassá teheti ezt a módszert arra, hogy a közegészségügyi ajánlások részévé váljon.
A fejlett országok felnőtt lakossága átlagosan napi 11-12 órát tölt ülő helyzetben, ami jelentős népegészségügyi kockázatot jelent, és számos krónikus betegség kialakulásával, valamint a korai halálozás fokozott kockázatával hozható összefüggésbe. Laboratóriumi vizsgálatok már korábban is jelezték, hogy a rövid mozgásszünetek ígéretes eszközt jelenthetnek a káros hatások ellensúlyozására, de eddig nem volt egyértelmű, mennyire alkalmazhatók a mindennapi életben, illetve milyen gyakoriság mellett a leghatékonyabbak.
A mostani kutatásban 19 342 felnőtt vett részt, akik az amerikai National Public Radio által szervezett „Body Electric Challenge” interaktív programhoz csatlakoztak. A résztvevők életkora, foglalkozása és munkakörnyezete széles skálán mozgott. Közülük közel 60% vállalta, hogy 14 napon át ötperces sétaszüneteket iktat be, saját választásuk szerint 30, 60 vagy 120 percenként, amelyet egy hétnyi szokásos napi rutin előzött meg.
A legtöbb résztvevő minden este egy kérdőívet kapott, amely a fáradtság, a hangulat és a munkateljesítmény változásait mérte. Emellett 1200 teljes munkaidős dolgozó naponta ötször SMS-alapú felmérést is kitöltött, hogy a mozgásszünetek azonnali hatásait is értékelni lehessen. A beavatkozás kivitelezhetőségét, elfogadhatóságát és megfelelőségét a FIM, AIM és IAM kérdőívekkel vizsgálták, amelyek mindegyike négy, ötfokú skálán értékelt tételből állt. A 3 feletti pontszámot pozitívnak tekintették.
Az eredmények azt mutatták, hogy mindhárom gyakoriság megvalósíthatónak, elfogadhatónak és megfelelőnek bizonyult. A kivitelezhetőség a legalacsonyabb gyakoriság mellett volt a legjobb, míg az elfogadhatóság és a megfelelőség mindhárom esetben magas maradt. A fáradtság és a rossz hangulat csökkent, a jó hangulat pedig jelentősen javult, és a változások dózisfüggő mintázatot mutattak. A 30 és 60 percenkénti szünetek meghaladták a klinikailag releváns változás (MID) küszöbét a fáradtság és a jó hangulat tekintetében, míg a rossz hangulat javulása csak a 30 perces gyakoriságnál érte el ezt a szintet.
A kutatók szerint az óránkénti mozgásszünetek adták a legjobb kompromisszumot a kivitelezhetőség és a hatékonyság között. A 120 perces gyakoriság ugyan a legjobb megvalósíthatósági értékeket kapta, de a legkevésbé volt hatékony, míg a 30 perces szünetek hozták a legerőteljesebb pszichés javulást, ám kivitelezhetőségük és betarthatóságuk gyengébbnek bizonyult. A 60 perces gyakoriság ezzel szemben mindkét szempontból kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, és ez volt a leggyakrabban önként választott ütemezés is.
A rövid mozgásszünetek nem rontották a munkateljesítményt, sőt a felmérések szerint enyhe, de kedvező irányú változásokat eredményeztek. A kutatók hangsúlyozták, hogy bár a javulás mértéke nem érte el a klinikailag releváns küszöböt, a munkavégzés megszakításától való félelem nem igazolódott be.
A vizsgálatnak korlátai közé tartozik, hogy minden eredmény önbevalláson alapult, ami jelentős pontatlanságot, torzítást hordozhat; a résztvevők többsége magas iskolázottságú fehér bőrű nő volt, így az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók; továbbá a vizsgálati időszak rövidsége miatt a hosszú távú fenntarthatóság kérdéses. Ennek ellenére a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mozgásszünetek jól beilleszthetők a mindennapokba, hatékonyak, és alkalmasak lehetnek arra, hogy a fizikai aktivitási irányelvek részévé váljanak, valamint további klinikai vizsgálatok alapját képezzék.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Five-minute hourly movement breaks ca cut fatigue, lift mood without hurting work
Irodalmi hivatkozás:
Evaluating movement breaks as a public health strategy to mitigate the harms of prolonged sitting: a large-scale pragmatic intervention, British Journal of Sports Medicine (2026). DOI: 10.1136/bjsports-2025-111221
