Újfajta mikrobiom-terapeutikumok a láthatáron
A mikrobiom felépítését vagy a szervezet szöveteivel való interakcióját módosító kismolekulájú, illetve biológiai szerek a gyógyászat lehetőségeinek kiterjesztését ígérik, írja az OTSZ Online.
A humán mikrobiomika tudománya óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, és több „élő bioterapeutikum” kategóriába eső szer is forgalomban van, amelyek célja, hogy hasznos baktériumokkal kolonizálják újra a bélrendszert. Újfajta mikrobiom-terapeutikumok kifejlesztése is elkezdődött: mint arról a Nature beszámol, számos igen érdekes hatásmechanizmusú kismolekula és biológikum érte el a klinikai vizsgálati stádiumot. Írásában (Microbiome therapeutics go small molecule) Megan Cully arra hívja fel a figyelmet, hogy bár ennek a redukcionista megközelítésnek a haszna egyelőre nem bizonyított, nagyon is valószínű, hogy a közeljövőben kismolekulákat és biológikumokat is fogunk használni a mikrobiom terápiás célú módosítására.
Mint minden gyógyszerfejlesztési program esetén, itt is a megfelelő célpont megtalálása és hatékony célba vétele áll a folyamat középpontjában. A humán genom 21 000 gént kódol, ezek közül jelenleg 3000-ről gondolják, hogy gyógyszermolekulával célba vehető, és 700-nál is kevesebb azoknak a géneknek a száma, amelyeket jelenleg az FDA által befogadott szerek vesznek célba. A mikrobiom vonzerejét részben az adja, hogy általa a célba vehető gének száma 5 millió bakteriális génnel bővül, ráadásul ez az óriási „szerv” orálisan elérhető, így nem meglepő, hogy számos biotechnológiai cég fejleszt jelenleg újfajta mikrobiom-terapeutikumokat.
Érdekes példa a fimbriális adhesin (FimH) inhibitor fejlesztése IBD kezelésére: az IBD-betegek belében megnövekedett az adherens-invazív Escherichia coli baktériumok száma, a remények szerint a bélfelszíni adhéziós molekula – FimH - gátlása megakadályozza, hogy a baktériumok a bélfalhoz kötődjenek. Módosított felszabadulású lovastatinnal is kísérleteznek az IBD kezelése érdekében: bár a lovastatin a humán HMG-CoA reductáz enzimhez kötődve a máj koleszterinszintézisét csökkenti, ha eljut a bélig, ott bakteriális metántermelő enzimeket gátolva csökkentheti a fájdalmas puffadást. A hyperammonaemia kezelése is történhet hasonló megközelítéssel: egy 2-es klinikai fázisban lévő glycan-molekula a bakteriális ammónia-termelést hivatott csökkenteni.
