Újabb dimenzió nyílt az ízületi gyulladás kutatásában
Az amerikai Augusta University patológus, ortopédsebész és sejtbiológus szakemberei újabb különbséget fedeztek fel a nők és a férfiak között, ezúttal az ízületi folyadék összetételében. A Scientific Reports-ban megjelent tanulmány a nők körében gyakoribb osteoarthritis nemspecifikus működési mechanizmusát tárja fel.
Az osteoarthritis pathogenezise egyelőre alig ismert, és korlátozott eszközeink vannak csak a betegségprogresszió lassítására. A közelmúlt kutatásai kiderítették, hogy az exoszómák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban, továbbá sok életkorral összefüggő betegség pathogenezisében. A kutatás új útját jelenti az ízületi folyadék exoszómáinak tartalomelemzése, ami a remények szerint segít az osteoarthritis progressziójának megértésében, és új biomarkerek, új terápiás célpontok felfedezéséhez vezethet.
A szinoviális membrán sejtjei által előállított exoszómák proteineket, lipideket és mikroRNS-eket tartalmaznak, a legújabb eredményeket a mikroRNS-ek analízise adta. Mint Gender-specific differential expression of exosomal miRNA in synovial fluid of patients with osteoarthritis című cikkükben Ravindra Kohle és munkatársai írják, osteoarthritis esetén a két nem tagjai esetében eltérő módon változik meg az exoszómális mikroRNS-ek összetétele. A kutatók nyilatkozata szerint a férfiak exoszómáiban 69 féle mikroRNS szignifikáns mértékben alul-, míg 45 felülregulálódik. Nők esetében az arány 91 alul- vs. 53 felülregulált mikroRNS. A megváltozott mikroRNS-összetétel következtében a nők esetében erőteljesebben módosult az ízület működése: náluk 70 biológiai folyamat változott meg, míg a férfiaknál csak 50. A vizsgálat szerint betegekből származó exoszómák elpusztítják az egészséges porcsejteket.
A kutatók feltételezése szerint az ösztrogén fontos szerepet játszik az exoszómák mikroRNS-tartalmának meghatározásában, mivel aromatázgátlók alkalmazása révén egyes mikroRNS-ek mennyisége csökkent.
A férfiak és a nők gyulladásos exoszómáinak megváltozott mennyiségű mikroRNS-ei közül csak egyetlen volt közös: a MiR-504-3pnevű mikroRNS esetében mindkét nemnél felülregulációt lehetett megfigyelni.
A mikroRNS-ek általában a gének expresszióját és működését befolyásolják, a kutatók a következő lépésben MiR-504-3p inhibitorokkal próbálják majd meg kideríteni a molekula funkcióját. A hosszú távú tervekben mesterséges exoszómák létrehozása is szerepel, amik révén porcregenerálás céljából mikroRNS-inhibitorokat és mikroRNS-mimetikumokat lehet majd a porcfelszínre juttatni.
