Új megközelítés a szepszis kezelésében
A szervezet immunsejtjeinek felébresztése segíthet a szepszis okozta életveszélyes állapot elleni küzdelemben, közli az OTSZ Online.
A Nature Immunology folyóiratban április 18-án jelent meg a Nijmegen (Hollandia) székhelyű Radboud University kutatóinak cikke, amelyben egy új megközelítést mutattak be a szepszis kezelésére, melynek alapja, hogy a szklerózis multiplex kezelésében használt interferon béta beadásával képesek “felébreszteni” a szervezet nem megfelelően működő immunsejtjeit.
Ha az immunrendszer nem működik megfelelően, a beteg fogékonyabbá válik a vírusok, baktériumok vagy gombák által okozott fertőzésekre. A globális halálesetek mintegy 20%-a szepszishez kapcsolódik, egyben ez a vezető halálozási ok az intenzív osztályokon. A szepszisre jellemző a szervi elégtelenség (például a vese vagy a tüdő leállása), amelyet a fertőzésre adott immunválasz szabályozatlansága okoz. A szepszisben szenvedő betegek gyakran annyira rossz állapotúak, hogy az intenzív osztályra kerülnek, ahol körülbelül egyharmaduk meghal. Az orvosok sokáig úgy vélték, hogy a szepszissel összefüggő halálozás csak a túlságosan agresszív akut immunválasznak köszönhető, amely károsítja a szerveket. Ma már tudjuk, hogy a halálozás a súlyosan elnyomott immunválasz, az úgynevezett immunparalízis miatt is bekövetkezhet. Az immunparalízisben szenvedő betegek nem tudnak hatékonyan küzdeni a meglévő fertőzéseik ellen, és nagyon érzékenyek az új, például a gombák által okozott fertőzésekre. Világszerte kihívást jelent a kutatók számára, hogy miként lehetne korrigálni a szepszisben szenvedő betegek szabályozatlan immunválaszát.
Ennek megoldására a nijmegeni Radboudumc kutatócsoportja egészséges önkénteseken vizsgálta az immunválasz mechanizmusait. A vizsgálat résztvevőiben ellenőrzött immunválaszt váltottak ki elpusztult baktériumdarabok, endotoxinok befecskendezésével. A fejlett technológiák segítségével a csapat, köztük Guus Leijte intenzív osztályon dolgozó kutatóorvos, közelről tudta nyomon követni, hogyan változik az immunrendszer mind az akut gyulladásos fázisban, mind a későbbi fázisban, amikor az immunrendszer lebénul, paralizálódik. A laboratóriumban Farid Keramati, a cikk első szerzője a résztvevők véréből és csontvelőjéből nyert immunsejteket vizsgálta. Megfigyelte, hogy bizonyos immunsejtek, a monociták maturációja az akut immunválasz után nem volt megfelelő, így később funkciójuk csökkent.
