Tudomány
Tetszhalál az életért
2010. február 15. 10:50
Egy halálos méregként is alkalmazható gázt egykor arra is használhatnak majd, hogy életmentő tetszhalálba juttassanak vele embereket – adja hírül az MTI.
A nagy dózisban mérgező hidrogén-szulfid (H2S, kénhidrogén), kisebb adagban biztonságosan hibernálja az állatokat, a tetszhalott állapot után sértetlenül lehet felébreszteni azokat – közölte Mark Roth seattle-i biokémikus egy hétvégén véget ért TED (Technology, Entertainment, Design) konferencián, és ismertette ezzel kapcsolatos újabb eredményeit. (A kénhidrogén szagát valamennyien ismerjük: ez adja a romlott tojás penetráns szagát, de ennél érdekesebb, hogy az egyik elmélet szerint felhalmozódása okozta a dinoszauruszok kipusztulását, mivel nagy adagban lehetetlenné teszi az oxigén felhasználását.)
Az egerekkel kapcsolatos felfedezésével Roth már 2005-ben a lapok címoldalára került. Ekkor mutatta ki, hogy a kénhidrogén 90 százalékkal lassította az egerek anyagcseréjét, testhőmérsékletük 37 Celsius fokról 11 fokra csökkent, percenként 120-as légzésszámuk pedig 10/perc alá. Hat órán át voltak ilyen állapotban az egerek, és felélesztésük után a károsodásnak semmilyen jelét nem mutatták.
Mint a Wired internetes portálnak elmondta, Roth vállakozása, az Ikaria Holdings jelenleg fázis II kísérleteket folytat, szívbeteg emberekben nátriumszulfidot alkalmazva. A cél az emberekben is az anyagcsere lelassítása.
Német orvosok egy csoportja coronaria bypass műtét alatt sertésekben próbálta ki a szert, és kimutatták, hogy 70 százalékkal csökkent a károsodott szívizom tömege. Azóta már több állatfajban is sikerrel alkalmazták.
Német orvosok egy csoportja coronaria bypass műtét alatt sertésekben próbálta ki a szert, és kimutatták, hogy 70 százalékkal csökkent a károsodott szívizom tömege. Azóta már több állatfajban is sikerrel alkalmazták.
Mint Roth elmondta, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának kutatási szervezete által támogatott munkája új utakat tár fel az élő szervezetekben lejátszódó anyagcsere rugalmasságának megértésében. A biokémikus szerint a jövőben a súlyos sérülteket átmenetileg tetszhalott állapotba juttathatják, hogy időt nyerjenek számukra a szükséges kezeléshez. A kénhidrogénnel létrehozott tetszhalál több szempontból is előnyösebbnek látszik, mint az anyagcsere hűtéssel való csökkentése, de Roth elképzelhetőnek tartja, hogy emberek és más nagyobb emlősök esetén a kettő kombinációja lehet az ideális megoldás.
Az állatvilágban ismert a tetszhalott állapot, a medvék például téli álmuk során hibernálják magukat, a növények magjai és a baktériumok spórái pedig akár évmilliókig tartó biológiai álomba húzódhatnak vissza a kutató szerint. A hibernáció emberekben is csodákra képes: 10 éve a New England Journal of Medicine közölte, hogy lehűlt állapotban az emberek fele minden neurológiai károsodás nélkül elviseli, ha három órán át nem működik a szíve. A csúcsot egy 29 éves norvég síelő tartja, akinek maghőmérséklete 14 Celsius fokra csökkent, és minden baj nélkül túlélte, hogy kilenc órán át nem dobogott a szíve.
Kutatásai ismertetése során Roth elmondta, hogy a hidrogén-szulfidban lévő kén azokhoz a pontokhoz kötődik a szervezetben, ahová egyébként az oxigén szokott, így képes „átkapcsolni” az anyagcserét, és valójában metabolikus hibernációnak nevezhető állapotot hoz létre.
Dr. Weisz Júlia, medicalonline
