Repülésre képtelen, szárny nélküli szúnyogokat hoztak létre génmódosítással amerikai és brit kutatók, hogy segítségükkel kiszorítsák a dengue-láz vírusát hordozó rovarokat.
Azamerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn közzétett tanulmány arról számol be, hogy a génmódosítás hatására szárny nélküli szúnyogok születnek, amelyek aztán hat-kilenc hónapon belül kiszoríthatják az eredeti szúnyogpopulációt.
A súlyos influenzaszerű tüneteket, sok esetben halált okozó dengue-lázat az Aedes aegypti szúnyogfaj nőstényei terjesztik. Évente 50 millió megbetegedés történik világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2,5 milliárd embert, a világ népességének kétötödét veszélyezteti a fertőzés, főként Afrikában és Délkelet-Ázsiában.
Anthony James és kutatócsapata azokat a géneket változtatta meg, amelyek a nőstény rovarok szárnyizmainak kifejlődését irányítják, így akadályozva meg a szárnyak növekedését. A kutatók azt tervezik, hogy nagy számú génmódosított szúnyoggal, illetve azok utódaival kiszorítják a vírust hordozó szúnyogpopulációt az egyes területekről. „A technológia teljes mértékben fajspecifikus, mivel a kibocsátott hímek kizárólag saját fajuk nőstényeivel párosodnak” – magyarázta Luke Alphey kutatásvezető, aki szerint a génmódosított szúnyogok használata környezetbarát alternatíva a kémiai rovarirtószerekkel szemben. „A kezelt területeken mindenki egyformán védett lesz, függetlenül gazdagságától, hatalmától vagy képzettségétől” – tette hozzá.
Az eljárást a kidolgozó Oxfordi Egyetem és az Oxitec nevű biotechnológiai cég is benyújtotta szabadalmaztatásra.
A kutatók úgy vélik, hogy a későbbiekben más szúnyogfajoknál is alkalmazhatják a génmódosítás útján történő szárnytalanítást, így a malária és a nyugat-nílusi láz ellen is bevethetik majd.
Az OSZ azt kéri a BM-től és a kormánytól, hogy ha szent karácsony ünnepén csak ilyen meglepetéssel tud szolgálni több tízezer rászorulónak, akkor inkább tekintsen el az ajándékozástól.
Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...
Die Arzt-Patienten-Beziehung erfordert über die alltäglichen Kommunikationsfähigkeiten hinausgehend auch spezielle Kenntnisse. Die alltägliche Praxis...
„A placebo-jelenségről sok mindent gondolnak az emberek, még a szakemberek is, ami lehet ugyan igaz is, de nem úgy, nem azért és nem akkor! Ebből a könyvből...
A könyv elsődleges célja olyan májsebészeti munka létrehozása, amely segítséget nyújthat ügyeleti éjszakán a fiatal szakorvosnak, ha többek között rupturált...