Stonehenge egyre fiatalabb
A radiokarbonos vizsgálatok az eddigi legpontosabb mérési eredményeként azt is jelentik, hogy a kör eredeti kékkövei a korábban gondoltnál 300 évvel később kerültek helyükre. Mindez az idei ásatásnak köszönhetően derült ki, amelynek során Tim Darvill és Geoff Wainwright professzorok vezetésével folytattak régészeti feltárást Stonehenge-nél. Ennek során azt szerették volna igazolni, hogy a hely egyfajta neolitikus Lourdes lehetett. A munkálatokat a BBC is nyomon követte, a felvett anyagból a Timewatch című magazinműsor készítettek adást, amelyet most szombaton mutatnak majd be a szigetországban.
A régészek és történészek évszázadokig vitatkoztak a Salisbury síkságon álló építmény korával kapcsolatban. Az ásványi elemzések során kiderült, hogy az eredeti kékköveket 240 kilométeres távolságból, a Preseli-hegységből hozták. A köveknek a szakértők szerint hatalmas gyógyító erőt tulajdonítottak, és ezért a kör egyfajta neolitikus ispotály lehetett, ahová nagyon sok beteg és megfáradt ember látogatott el, gyógyulást keresve.
A kutatók közel 100 szerves tárgyat találtak az eredeti kékkövek helyén, amelyek közül 14-et vetettek alá a modern radiokarbon teszteknek az Oxfordi Egyetem laborjában.
Az eredmény mindenkit meglepett: eszerint ugyanis i.e. 2400 és 2200 között, azaz körülbelül i.e. 2300-ban emelhették az első kékköveket. A következő hónapokban elvégzendő további vizsgálatok még pontosabb dátumokat ígérnek majd.
Forrás: BBC News/Múlt-kor történelmi portál
