A kontármunkát végző hímek átverik a nőstényeket
Sterilizált moszkítókkal a malária ellen
Van olyan állatfaj, amelynek nőivarú egyedei csak akkor fejezik be a párosodást, ha annak során kielégítő mennyiségű spermiumhoz jutottak. A malária kórokozóját terjesztő moszkitó viszont becsapható, ezzel új eszköz kerül a kezünkbe a védőoltással egyelőre nem megelőzhető betegség visszaszorítására.
A maláriát a plazmódium nevű egysejtű váltja ki, amit az Anopheles szúnyognem nőivarú egyedei visznek át az emberre. Mint ahogy arról a Nature beszámolt, a spermiumot előállítani képtelen szúnyoghímek létrehozása ígéretes eszköz a moszkitószám csökkentésére.
A Proceedings of the National Academy of Sciences legutóbbi számában megjelent kutatás (Spermless males elicit large-scale female responses to mating in the malaria mosquito Anopheles gambiae) vezető szerzője, Flaminia Catteruccia a Nature-nek elmondta: bármi olyan stratégia, ami a hím szúnyogokat célozza, az emberre nézve veszélytelen. A kutatók eleinte tartottak attól, hogy a nőstény szúnyogokat nem lehet becsapni, és azok egyszerűen nem vonzódnak a terméketlen hímekhez, de szerencsére kiderült, hogy a nőstények nem tudnak különbséget tenni a termékeny és a terméketlen hímek között. A laboratóriumban létrehozott terméketlen hímek szabadon eresztése lehetővé tenné a maláriaellenes védekezés vegyszermentes formáját, ami azért is nagy lépés lenne előre, mert a moszkitók egyre inkább rezisztenssé válnak a rovarirtók iránt.
A steril hímek létrehozása régóta alkalmazott módszer a kártevők visszaszorítására, így például a mediterrán gyümölcslegyet is ezzel az eszközzel tartják kordában az USA-ban. A gyümölcslégy esetén a sterilitást röntgen-besugárzással alakítják ki, azonban ez a módszer a hím moszkitók esetén nem működik, mivel a besugárzott hímek életképessége és rátermettsége is csökken, az ilyen hímekkel viszont a nőstények nem állnak szóba. Vagyis kritikus szempont, hogy a hímek normálisan viselkedjenek.
Egyébként más fajok, így pl. a Drosophila nőstényei csak akkor fejezik be a párosodást, ha spermiumokhoz jutottak, és csak a megtermékenyített petéket rakják le. A moszkitókról szerencsére kiderült, hogy a nőstények nem a spermiumok meglétéből következtetnek a párosodás sikerére. Catteruccia és munkatársai RNS interferencia módszerével hoztak létre steril szúnyogokat: az embriókba injektált RNS elhallgattatott egy, a herék fejlődéséért felelős gént, így a hímek nem produkáltak spermiumot. A steril hímek felnőve ugyanúgy viselkedtek, mint a szaporodóképesek, és a velük párosodó nőstények ugyanúgy elhelyezték petéiket, mintha azok meg lettek volna termékenyítve.
A következő fontos lépés az lesz, hogy a kutatók képesek legyenek nagyszámú terméketlen hím szúnyogot előállítani. Ennek a módszere valószínűleg nem az RNS interferencia, hanem a génmódosítás lesz.
Génmódosított moszkitók egyébként már léteznek: oxfordi kutatók a rovarokba olyan gént juttattak, amely révén a túlélésük tetraciklin-dependenssé vált. A laboratóriumban a szúnyogok megkapják a tetraciklint, szabadon engedve továbbadják a függőséget kiváltó gént, majd tetraciklin hiányában elpusztulnak, ahogy az utódaik is.
