Sokat elárul lábujjunk körme
A legtöbb gyógyszerkimutatást nyálból vagy vizeletből végzik, de a San Diegó-i Kaliforniai és a cambridge-i Harvard Egyetem kutatói nemrég kimutatták, hogy a test nikotintartalmát – és a tüdőrák kockázatát – a legmegbízhatóbban a férfiak levágott lábujjkörméből lehet kimutatni.
- Harrach: Zárt helyiségben is lehessen dohányozni!
- A passzív dohányzás és a születési hibák kapcsolata
- Durva árverseny indult a cigarettapiacon
- Megduplázódott a tüdőrák előfordulása a hatvan év fölötti brit nőknél
- Minden zárt légterű nyilvános helyen tilos lehet a dohányzás
- Világszerte rájár a rúd a dohányosokra
Ez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a nyálban és a vizeletben levő nikotin (illetve egyik lebomlási terméke, a kotinin) csak az elmúlt néhány nap nikotinfogyasztását tükrözi, a lábujjak körmei viszont nagyon lassan nőnek, ezért alkalmasak a dohányfüstnek való kitettség hosszú távon történő mérésére, stabilabb becslést adva, mint ha a testnedveket használnánk erre a célra.
Az említett vizsgálatban azt találták, hogy azoknál a férfiaknál, akiknél magas volt a lábkörmök nikotinszintje, 3,57-szer nagyobb volt a tüdőrák kockázata, mint azoknál, akiknél alacsony volt ez a szint. Az eredmény független volt attól, hogy a személyek mennyit dohányoztak, olyannyira, hogy a legmagasabb nikotinszintű személyek több mint 10 százaléka soha életében nem dohányzott.
A lábköröm teszt sokkal megbízhatóbb, mint a dohányzási szokások kérdőíves felmérése, ugyanis, mint azt dr. Wael Al-Delaimy, a kutatás vezetője és munkatársai elmondták, az ilyen felmérések során a személyek egy része kissé megszépíti a valóságot, azaz kevesebb cigaretta elszívásáról számol be a ténylegesnél, mások pedig esetleg nem is dohányoznak sokat, de mélyen leszívják a füstöt, és így több karcinogén anyag jut a szervezetükbe, mint azt az elszívott cigaretták száma alapján gondolni lehetne.
A vizsgálat során 33 737, 40 és 75 év közötti férfit mértek fel, akik egy 1987-es nagy tanulmány során lábköröm mintát adtak. Közülük 12 év alatt 210 személyben alakult ki tüdőrák – az ő lábkörmeik nikotintartalmát vetették össze 630 olyan dohányoséval, akik nem lettek tüdőrákosak. Miután a dohányzás hatását kiszűrték, az derült ki, hogy azokban, akik a lábköröm nikotintartalmának tekintetében a felső 20 százalékba tartoztak, 3,57-szer valószínűbb volt a tüdőrák kialakulása, mint az alsó 20 százalékba tartozókban.
Ismert, hogy a nikotin maga nem karcinogén hatású, azonban a vizsgálat arra a feltevésre épült, hogy a dohányzással a tüdőbe jutó karcinogének mennyisége erősen összefügg a bejutott nikotinéval. Azaz, ebben az esetben a nikotint a karcinogének biomarkereként használták.
Az American Journal of Epidemiology-ban március 2-án megjelent közleményben arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a dohányzási szokások felmérésével készült vizsgálatok alábecsülik a dohányzás káros hatásait.
