Tudomány
Sarlatánokkal harcoló
2010. január 31. 10:18
.jpg)
Vitalitásmérővel szelektált diákok, iskolákat járó intelligens tervezők, tévéstúdióban szellemet űző táltos, kérkedő boszorkányok. Hová jutottunk? Az ezoterikus őrület országa lettünk? Mindezzel szemben csupán a szkeptikusok viszonylag szűk csoportja próbálja felvenni a harcot. A legismertebb hazai szkeptikussal, Vágó Istvánnal az áltudomány elleni küzdelem lehetőségeiről beszélgetett a Népszabadság újságírója.
– Mind többször hallani az áltudomány ellen fellépő szkeptikus mozgalomról, bár vitatható, hogy a társaság céljai szempontjából a legideálisabb elnevezést választották-e.
– Ha a szkeptikus elnevezés tényleg kezd közismert lenni, ennek igazán csak örülni tudok. Ez ugyanis azt is jelenti, hogy nem folyik már olyan gátlástalanul az a népbutítás a médiából, mint korábban, amikor horoszkópok dőltek ránk, auralátók hirdették magukat és a természetgyógyászat legmeghökkentőbb ágai kínálták portékáikat anélkül, hogy a szkeptikusokat legalább megkérdezték volna, hogy mi erről a véleményük. A névről persze sokat vitatkoztunk annak idején az alapításkor és több érv szólt amellett, hogy ne ezt használjuk. A szkeptikus ugyanis mindenben kétkedő, egy kicsit semmiben sem hívő, némileg cinikus ember benyomását kelti. Csakhogy a nagy nemzetközi mozgalom, amelynek ezzel a részei lettünk, ugyanezt a nevet használja.
– Azzal, hogy egy közismert ember adta az arcát a szkeptikus ügynek, a mozgalom a közvélemény előtt más dimenziót kapott. Jellemző, hogy ez nem egy híres magyar tudós szerepvállalásának lett a következménye.
– Korábban tudósokból és más nagy tekintélyekből alakult egy szervezet, a Tényeket Tisztelők Társasága. Jó szándékkal évente egyszer összejöttek és egymás hátán zokogva panaszolták el, milyen szörnyűségesek e tekintetben a hazai állapotok. Egy ideig együttérzően figyeltem őket, de aztán javasoltam, hogy lépjünk fel radikálisan az elszomorító jelenségek ellen. Csakhogy kiderült, a tudósok az ezotéria képviselőivel nem szívesen ülnek le beszélgetni és ezt, bár nem fogadom el, de megértem. Ha ugyanis egy tudós leül egy auralátóval megbeszélni az aura lényegét, akkor mintegy beemeli ezt a „jelenséget” a tudományosság vitaköreibe. Meggyőződésem ezért, hogy ezt a feladatot a média embereinek kell elvégeznie.
– James Randi, a híres amerikai bűvész, aki az áltudomány elleni harcra tette fel az életét, azt állítja, hogy a tudósokat a csalók könynyebben át tudják verni, mint őt.
– Randi alapítványt is tett, amelyben egymillió dollárt ajánlott fel annak az állítólag ezoterikus képességű jelentkezőnek, aki, miután megállapodtak egy közös kísérleti protokollban, végre tudja hajtani, amit állít, annak ellenére, hogy Randi szerint ez a mai tudásunk szerint lehetetlen. Mi például azt mondjuk, hogy a homeopátia terápiás hatását még senki sem bizonyította. Randi nyomán mi, magyar szkeptikusok is beszálltunk volna egy világméretű klinikai tesztbe, hogy a betegek gyógyítását homeopátiás szerrel, klasszikus gyógyszerrel és placebóval is megvizsgáljuk. A kísérlet Görögországban lett volna, de nem jött létre, mert a homeopaták valamiért visszaléptek.
– Nemrég az egészségügyi világszervezet is ugyanezt állította a homeopatiáról. Ez az első ilyen határozott kiállás egy nemzetközi szervezet részéről az efféle irányzatok ellen. Egyébként a rendszerváltás idején a magyar tudományos szervezetek, intézmények is óvakodtak a harctól áltudományos ügyekben.
Az ilyen intézményeknek nem az a dolguk, hogy sarlatánokkal hadakozzanak. Van azonban szervezet, amelyiknek igenis ez is a feladata. Ha például azt mondja egy cég, hogy a módszerével csökkenteni lehet a gázfogyasztást, mert a gázcsőre rátesz egy kütyüt, amely mágneses módszerekkel téríti el a molekulákat és ettől hatékonyabb lesz a fűtés, valószínűleg a Magyar Tudományos Akadémiának nem kell ebben állást foglalnia. De a Gazdasági Versenyhivatal megállapíthatja, hogy amit a cég állít, az nem teljesül és büntetést szabhat ki. Itt van például Egely György vitalitásmérője, amely hosszú ideje a piacon van, most már húszezer forint fölött árulják. Azt hogy mi a vitalitás, arra a feltaláló még nem adott megfelelő magyarázatot. Hogy ez kapcsolatban lenne az én mentális képességeimmel, fiziológiai állapotommal, aktuális „energiabőségemmel” szintén nem tudta bizonyítani. Tudjuk viszont, hogy ezt az Egely-kereket bizonyos iskolákban gyerekek szelekciójára használják, vagyis ilyen, vagy olyan osztályba rakják őket annak megfelelően, hogy miképpen pörög a készülék. Szerintem ez már-már a bűncselekmény határát súrolja.
– Miután ez hosszú ideje létező készülék, a hatását visszamenőleg is lehetne vizsgálni. Ahogy a nyolcvanas évek elejétől fel-, majd eltűnt „rákgyógyító” csodaszerekét is. A hazai rákstatisztikákban mindenesetre sehol nem látni hirtelen törést, visszaesést, jóllehet ezeket a készítményeket egy adott időtől kezdve elég sokan vásárolták.
– A magyar neten ma sem kevés arcátlan rákgyógyászati eszközt és szert hirdetnek. Egy rangos hetilapban azt láttam, egy bizonyos teakeverék gyógyítja a rákot. A mondatért börtön járna a törvény szerint. Egyes szereket – amelyeknél csak azt vizsgálják ki, hogy nem ártalmasak-e, de hogy hatnak-e orvosilag, azt nem – ugyanis gyógyszerként hirdetni tilos. Ez a keverék nagyon drága, de az elkeseredett emberek tonnaszámra veszik. Aki ezt kitalálta és van gyomra, lelkiismerete hozzá, gratulálok neki. De hogy emiatt hányan nem kezeltetik magukat megfelelően, az már az ő lelkén szárad.
– Nem ez az első ilyen állítás huszonöt év óta. És hány embert ültettek a vádlottak padjára ilyen cselekményért?
– Nem adom fel, hogy ez előbb-utóbb megtörténik. Van egy fontos körülmény, aminek alapján nagyon könnyű lenne pedig szétválasztani a valódi és a hamis állításokat. Amikor egy tudományos eredményről beszámolnak, mindig statisztikai adatokat adnak meg, ennyi százaléknál hatásos, ennyinél nem, ennyi százalék a mellékhatás. Az ezoterikus szereknél mindig az a hír, hogy Mari néni meggyógyult tőle. Sőt, különböző beszámolókat látunk a világ minden részéről. Itt a csapda az, hogy természetesen vannak spontán gyógyulások. Ezt a tudomány emberei sem cáfolják. De azt sose tudjuk meg, hogy Mari néni hány beteg közül gyógyult meg. Vagy John Texasból. És szeretném én látni ezt a Johnt Texasból. Valamiért soha nincs ott a címe.
– A rendszerváltás idején cunamiként árasztották el a médiát az ilyen-olyan csodagyógyítók, különös energiákat alkalmazó feltalálók, kuruzslók, asztrológusok. Ez az összes volt szocialista országban így volt.
– Itt voltak például a manilai csodadoktorok, akik úgymond rákos húscafatokat varázsoltak elő a páciensek testéből. Magyarországról és a világ minden részéről áradtak az emberek. Nemrég jártam a Fülöp-szigeteken és ott már nem is emlékeznek erre. Megszűnt ez a műfaj.
...
...
– Akkor is olyan dolgok ezek, amelyekben egy csomó ember hisz. Hitek ellen lehet egyáltalán a józan ész erejével harcolni? Ráadásul komoly tudományos kutatások foglalkoznak azzal, hogy az emberek egy része egész egyszerűen genetikai okokból hajlamosabb az ezoterikus gondolkodásra, mint a többiek.
– Én is azt hiszem, hogy az emberek között vannak, akik könnyebben hisznek el ilyesmiket. Richard Dawkins, a híres biológus ismeretterjesztő is ír róla, hogy az agyban lokalizálták azt a területet, amely a vallásosságra hajlamosít. Én azonban nem becsülném le a környezeti hatásokat sem, mert bizony ezek az ezoterikus guruk nagyon szuggesztívek, úgy fogalmaznak, hogy az emberek a mondatokat megértik, de a mondatok mögöttit nem keresik. Én meg azt szeretném, ha kérdeznének. Például azt, hogy az illető honnan tudja, amit állít, mire alapozza, és hogyan lehet azt kimutatni. Hol van az adathalmaz, a jegyzőkönyv. És érdemes a csodakristályt megvásárlótól is megkérdezni, hogy amikor eladták neki azt a kristályt, mivel tudták meggyőzni, hogy ez tényleg hatásos. Ha azt mondja erre, hogy egy könyvben olvasta, akkor rávághatom, hogy hiszen én is írhatok ilyet, holott nem hiszek benne, viszont van egy csomó kristályom, amit eladnék neki jó pénzért. Erre persze azt felelheti, majd megnézi az interneten, hogy a kvarc jó-e a zöldhályog ellen. De ennek igazolását nem fogja ott megtalálni. Abban bízom, hogy akkor el fog bizonytalanodni.
– Hány ilyen elbizonytalanítást sikerült már véghezvinni?
– Egyet sem. De ha nem csináljuk, akkor ki fogja helyettünk?
Forrás: Palugyai István, Népszabadság Online
|
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO nyilvánosságra hozott véleménye szerint súlyos, szervi betegségek gyógyítására nem alkalmas a népszerű gyógymód, a homeopátia. A WHO afrikai és angol szakemberek kérésére közölte hivatalosan állásfoglalását, mert az orvosok veszélyesnek érezték, hogy bizonyos rendelőkben HIV fertőzést, tuberkulózist és maláriát is kezelnek homeopátiás készítményekkel.
|
