Magyar kutatói életpálya: mentális krízis, egzisztenciális bizonytalanság
Az MTA és a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) 2025-ös reprezentatív felmérése ötezer kutató válaszai alapján drámai képet fest a hazai tudományos szféra állapotáról, írja az Economx.
Az adatok rendszerszintű problémákra – alacsony társadalmi megbecsültségre, kiszámíthatatlan finanszírozásra és súlyos mentális egészségügyi kockázatokra – világítanak rá.
Prekárius lét és pályaelhagyási szándék
A kutatás legmegrázóbb eredménye a fiatal generáció kiábrándultsága. A 40 év alattiak 66%-a fontolgatja a pálya elhagyását, a 31-35 éves korosztályban pedig ez az arány eléri a 70%-ot. Ennek hátterében a kiszámíthatatlan életpályamodell (csupán 21% tartja tervezhetőnek) és a méltatlan jövedelmi viszonyok állnak: a hazai affiliációval rendelkezők medián összjövedelme nettó 550 ezer forint, amelyet sokan csak több forrásból tudnak előteremteni.
Mentális egészség és kiégés
A magyar kutatók pszichés jólléte szignifikánsan alacsonyabb a teljes hazai népesség átlagánál.
-
A 30 év alattiak körében a WHO jólléti indexe az 50%-os kritikus határérték alatt marad.
-
A nők körében magasabb a kiégési ráta, és közel 50%-uk számolt be nemi alapú hátrányos megkülönböztetésről.
-
A munkaterhelés állandósult: a tényleges munkaidő jelentősen meghaladja a heti 40 órát
Migrációs nyomás és elvárások
A kutatók 38%-ában merült fel az elmúlt 3 évben a külföldre költözés gondolata a jobb munkafeltételek és az anyagi megbecsülés reményében. A már külföldön élők 65%-a nem tervezi a hazatérést, amíg a politikai légkör és a finanszírozási rendszer nem változik érdemben.
Az Akadémia válaszlépései
Freund Tamás, az MTA elnöke hangsúlyozta: a felmérés egyfajta „diagnózis”, amelyre alapozva az intézményeknek saját stratégiát kell alkotniuk. Az MTA célja a tudományos minőség őrzése mellett a kutatói környezet és az érdekvédelem erősítése, különös tekintettel az MTA doktora cím és a köztestületi működés reformjára, olvasható az Economx összeállításában.
