Organoidok a kemoterápia hatásosságának vizsgálatára
Holland kutatók tumorokból vett szövetmintákból növesztett organoidok alkalmazásával állapították meg jó pontossággal, hogy mely betegeknél lehet bizonyos kemoterápiás kezelést alkalmazni, és melyeknél lesz hatástalan a kezelés, írja a PharmaOnline.
Holland kutatók a Science Translational Medicine folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy a tumorokból vett szövetmintából mesterségesen növesztett szerven nagy pontossággal lehet kipróbálni, működni fog-e egy adott kemoterápiás eljárás a betegnél, vagy kontraproduktív lesz a terápia, írja a PharmaOnline.
Az organoidok olyan mesterségesen növesztett szervkezdemények, amelyeket általában új orvosi eljárások vagy gyógyszerek vizsgálata során használnak. Egy holland kutatócsoportnak az az ötlete támadt, hogy tumorbiopsziából nyert szövetekből növesztett szervecskéken lehetne tanulmányozni azt, hogy egy adott kemoterápiás kezelés hatásos lesz-e a betegnél, mivel a kemoterápiás kezelésekre egyes betegek kifejezetten rosszul reagálnak, másoknál pedig a kezelés hatástalan marad.
A kutatók 61 előrehaladott kolorektális rákban szenvedő betegtől vettek mintát, ezek közül 35 esetben volt sikeres az organoid növesztése, ami átlagosan három hetet vett igénybe. Ezt követően először a szervecskéken alkalmazták a kemoterápia során használandó szert (irinotekán), és az eredmények szerint 80%-os pontossággal tudták meghatározni, hogy mely betegeknél vált majd ki nemkívánatos hatást a kezelés. További eredmény, hogy ha egy másik hatóanyagot (fluorouracil) adtak egyidejűleg a tesztelt organoidhoz, a technika egyáltalán nem működött. A kutatók szerint az eredmények azt sugallják, hogy a tumorszövetből mesterségesen növesztett organoidok alkalmasak lehetnek legalább egy kemoterápiás hatóanyag hatásosságának tesztelésére még a kezelés megkezdése előtt.
