Mitől különleges Einstein agya?
Albert Einstein az egyik legokosabb ember volt, aki valaha élt, ezért természetes, ha a kutatók még öt és fél évtizeddel halála után is azt kutatják, milyen különleges agy kellett a tudós bámulatos munkásságához, írja az Index.
Ezt nagyban elősegíti, hogy Thomas Harvey, az Einsteint boncoló orvos nemcsak formalinban tartósította, 350 darab mintára szeletelte, majd a szélrózsa minden irányába szétküldte az elméleti fizikus agyát, de mielőtt mindezt megtette volna, több tucat fényképet készített a már akkor speciálisnak tartott szervről.
A szétküldött metszeteket azóta is a legkomolyabb agykutatók vizsgálták, Harvey maga is részt vett egy 1999-es tanulmányban, amelyet a The Lancet című orvosi folyóiratban ismertettek. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy Einstein agyának egyik területe – a fali lebeny – 15 százalékkal nagyobb volt a szokásosnál.
A fali lebeny a matematika, a nyelv és a térbeli kapcsolatok megértésében játszik fontos szerepet. Idén szeptembertől egy iPades alkalmazás segítségével bárki hozzáférhet a mintákhoz, a legfrissebb hírek szerint azonban egy kutatócsoport nem ezeket, hanem az agyról még feldarabolás előtt készült képeket vizsgálta meg alaposabban.
A Brain című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelentetett tanulmányból kiderült, hogy Dean Falk, a Floridai Állami Egyetem antropológusa szerint leginkább az agy bizonyos területeit, például a prefrontális kérget alkotó szövetek szokatlanul sűrű mintázata figyelemre méltó. Ez lehet az, ami miatt Einstein képes volt vizualizálni a különlegesen absztrakt elképzeléseit is, például azt, hogy egy fénynyalábbal együtt száguld – írja az Index.
