Miért élnek tovább a nők?
A téma kutatóinak több elméletük is van a jelenség megmagyarázására, a valódi ok valószínűleg ezeknek az összeadódó hatása lehet, írja az Index.
Az első teória, hogy a nőknek két X kromoszómájuk van, vagyis minden génjükből van egy “tartalék”, emiatt pedig ellenállóbbak különféle betegségekkel, rendellenességekkel, mutációkkal szemben, írja az Index. Érdekes felvetés az úgynevezett “kocogó szív hipotézis” is, ami azt takarja, hogy a nők szívverése a menstruációs ciklus második felében felgyorsul, és nyugalmi állapotban is majdnem olyan pulzusuk van, mint könnyed kocogás közben. Az pedig közismert, hogy a testmozgásnak és az edzésnek milyen egészségmegőrző hatása van.
A leginkább elfogadott elmélet a fő nemi hormonokat, vagyis az ösztrogént és a tesztoszteront nevezi meg felelősként. Erre utal az a kutatás is, ami a 18. századi koreai császári udvar eunuchjainak és férfi szolgáinak élettartamát vizsgálta, és arra jutott, hogy akiket még a pubertáskor előtt kasztráltak, átlagosan 20 évvel élték túl azokat, akiket csak később, vagy egyáltalán nem.
A tesztoszteron rövid távon megerősíti a szervezetet, de hosszú távon, vagyis idős korban növeli a keringési betegségek, a magas vérnyomás, az érszűkület és egyes ráktípusok kockázatát. Ennek evolúciós szempontból van is értelme: a férfiak nemzőképes korban úsznak a tesztoszteronban, ami erőssé teszi őket, de ezért cserébe idős korban, amikor a fajfenntartás szempontjából már nincs szükség rájuk, legyengülnek.
A menstruációs ciklust szabályozó ösztrogén ezzel szemben antioxidáns hatású, ami kissé leegyszerűsítve annyit tesz, hogy képes megkötni a káros anyagokat, és nem hagyja, hogy azok kárt okozzanak a sejtekben. Bár a közhiedelemmel ellentétben a női szervezetben is van tesztoszteron, és a férfiakban is ösztrogén, ezeknek a szintje jóval alacsonyabb, mint fordítva, és a járulékos élettani hatásaik miatt a ezek a hormonok a férfiak egészségét rontják, a nőkét viszont javítják hosszú távon.
