Tudomány
Mibe halunk bele?
2010. január 22. 09:39
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) az Országos Kardiológiai Intézet támogatásával tavaly tavasszal indította útjára a „Le a koleszterinnel!” című kampányát, amelyben felhívták a figyelmet a vezető haláloknak számító, szív- és érrendszeri megbetegedésekre.
Most közlik a KSH 2008-as halálozási mutatóit, amelyből kiderül, hogy továbbra is a keringési betegségek vezetik Magyarországon a listát.
Közlemény
Noha a halálozások száma csökkent Magyarországon, a halálokok összetételében továbbra sincsen jelentős változás. 2008-ban még mindig minden második ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozta, ez pedig éppen a kétszerese a daganatos betegségek számának. A KSH adataiból az is kitűnik, hogy a nők jóval nagyobb veszélyben vannak ebben a tekintetben, különösen akkor, ha nem Nyugat-Magyarországon élnek. Összességében megállapíthatjuk, hogy továbbra sem figyelünk eléggé a koleszterinszintünkre és szívünk egészségére.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Kardiológiai Intézet éppen ezért 2009 év elején kampányt indított, amelynek nyomán számos megjelenés hívta fel a lakosság figyelmét a szív- és érrendszeri betegségekre és a koleszterinproblémákra. Ezt követően most az OEFI először publikálja a legfrissebb KSH adatokat a halálozási okokkal kapcsolatban, amelyből kiderül, hogy jelentős változás a szív- és érrendszeri betegségek és az ebből eredő halálozások területén egyelőre nem történt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a globális halálokok listáját is, így Magyarország nincs egyedülálló helyzetben. A becslések szerint évente 17.5 millió ember veszti életét ennek következtében, azaz az összes halálozás 30%-a mögött kardiovaszkuláris problémák állnak. Az előrejelzések alapján ez a helyzet, várhatóan a jövőben sem fog változni, s akkor 2015-re ez a halálozási szám 20 millióra fog emelkedni.
Ha a Magyarországra vonatkozó statisztikákat nézzük, akkor a kép még sötétebb: A KSH adatai szerint 2008-ban is a halálesetek 50 százalékáért volt felelős ez a betegségcsoport. Annak ellenére, hogy ebben az évben közel 3000-rel kevesebb halálozást jegyeztek fel (130 027 eset), mint egy évvel korábban (132 938 eset), itthon a vezető halálokok aránya nem csökkent. A „toplista” élén továbbra is a szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségek állnak, melyek 64 749 áldozatot követeltek (2007-ben 66 547), és ezzel arányuk még mindig 50 százalék körüli. Ezt a csoportot követi a daganatos megbetegedések csoportja, mely tavaly a halálozások 24,7 százalékát adta.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a globális halálokok listáját is, így Magyarország nincs egyedülálló helyzetben. A becslések szerint évente 17.5 millió ember veszti életét ennek következtében, azaz az összes halálozás 30%-a mögött kardiovaszkuláris problémák állnak. Az előrejelzések alapján ez a helyzet, várhatóan a jövőben sem fog változni, s akkor 2015-re ez a halálozási szám 20 millióra fog emelkedni.
Ha a Magyarországra vonatkozó statisztikákat nézzük, akkor a kép még sötétebb: A KSH adatai szerint 2008-ban is a halálesetek 50 százalékáért volt felelős ez a betegségcsoport. Annak ellenére, hogy ebben az évben közel 3000-rel kevesebb halálozást jegyeztek fel (130 027 eset), mint egy évvel korábban (132 938 eset), itthon a vezető halálokok aránya nem csökkent. A „toplista” élén továbbra is a szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségek állnak, melyek 64 749 áldozatot követeltek (2007-ben 66 547), és ezzel arányuk még mindig 50 százalék körüli. Ezt a csoportot követi a daganatos megbetegedések csoportja, mely tavaly a halálozások 24,7 százalékát adta.
Ha a nemek szerinti megoszlást nézzük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a nők tekintetében még rosszabb az arány, hiszen a 2008-ban elhunyt 63.758 nő 55 százaléka valamilyen keringési rendszert érintő probléma következtében veszítette életét (a férfiak körében ez az arány 44 százalék volt). A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok veszélyeztetettségét tekintve is. A férfiaknál az ötven és ötvennégy év közötti korosztály jelenti a rizikó hirtelen növekedését. Míg a 45–49 éves korosztályból tavaly 729 férfi halálát követelte valamilyen szív- és érrendszeri betegség, addig az 50–54 évesek között ez a szám már 1606 volt. Nők esetében a növekedés később indul, a 60–64 év közötti korcsoportnál kezd meredekebb emelkedésbe.
A földrajzi eloszlást tekintve sincsen jelentős változás. A feketelistát továbbra is a közép-magyarországi régió vezeti. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben elhunytak száma itt az egész országban bejelentett szám 27 százaléka nők, míg 25 százaléka férfiak esetében. Legjobb a helyzet a Dél-Dunántúlon (férfiak 9, nők 10 százalék), de összességében a nyugati országrészben sehonnan sem jelentettek 11 százaléknál magasabb értékeket.
Majdnem minden második magyarnak magas a koleszterinszintje!
A szív- és érrendszeri megbetegedések egyik fő kockázati tényezője a magas koleszterinszint. „A halálozási listák megváltoztatásához mindenképpen a lakosság tudatos felkészítésére és tájékoztatására lenne szükség, amely nyomán az emberek jobban odafigyelnének a táplálkozásra – ami leginkább felelős a magas koleszterinszintért – a dohányzásra, a magas vérnyomás megelőzésére és a rendszeres testmozgásra.
Ma Magyarországon majd minden második embernek magas a koleszterintszintje! Ennek ismeretében elgondolkodtató, hogy mégis a felnőttek háromnegyede soha nem méreti a koleszterinszintjét és nem tudja, hogy mi tekinthető egészséges, normál értéknek. Míg a vérnyomást a felnőttek 83%-a folyamatosan méreti vagy méri, illetve a válaszadók 38%-a a vércukorszintjét is tudja, addig a koleszterinszintet csak 26%-uk tesztelte– mondta Gábor Edina, az OEFI főigazgatója a témával kapcsolatban. Egy korábbi OEFI kutatásból kiderült, hogy bár az emberek 52%-a tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében. Bár a válaszadók 78%-a tudta, hogy a keringési rendszer betegségei okozzák a legtöbb halálesetet, a válaszadók fele (51%) azt is tudta, hogy a magas koleszterinszint ezen betegségek egyik fő rizikófaktora, ugyanakkor csak a megkérdezettek 11 százaléka tudta, hogy mennyi a koleszterinszintje. Ráadásul, akik tisztában vannak a koleszterinértékeikkel, többnyire krónikus betegek, vagyis folyamatos az orvosi ellenőrzésük. Az emberek kétharmada nem tudja, hogy az 5 mmol/l érték alatti koleszterinszint tekinthető normál értéknek, valamint azt sem hogy hol és milyen módon méretheti meg.
Ma Magyarországon majd minden második embernek magas a koleszterintszintje! Ennek ismeretében elgondolkodtató, hogy mégis a felnőttek háromnegyede soha nem méreti a koleszterinszintjét és nem tudja, hogy mi tekinthető egészséges, normál értéknek. Míg a vérnyomást a felnőttek 83%-a folyamatosan méreti vagy méri, illetve a válaszadók 38%-a a vércukorszintjét is tudja, addig a koleszterinszintet csak 26%-uk tesztelte– mondta Gábor Edina, az OEFI főigazgatója a témával kapcsolatban. Egy korábbi OEFI kutatásból kiderült, hogy bár az emberek 52%-a tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében. Bár a válaszadók 78%-a tudta, hogy a keringési rendszer betegségei okozzák a legtöbb halálesetet, a válaszadók fele (51%) azt is tudta, hogy a magas koleszterinszint ezen betegségek egyik fő rizikófaktora, ugyanakkor csak a megkérdezettek 11 százaléka tudta, hogy mennyi a koleszterinszintje. Ráadásul, akik tisztában vannak a koleszterinértékeikkel, többnyire krónikus betegek, vagyis folyamatos az orvosi ellenőrzésük. Az emberek kétharmada nem tudja, hogy az 5 mmol/l érték alatti koleszterinszint tekinthető normál értéknek, valamint azt sem hogy hol és milyen módon méretheti meg.
Sajtóközlemény
