Mentális problémákat okozhat a 13 éves kor előtti mobiltelefon-birtoklás

A Journal of Human Development and Capabilities folyóiratban július 20-án jelent meg a Sapien Labs kutatóinak cikke, amelyben a 13 éves kor előtti mobiltelefon-birtoklás a korai felnőttkorban tapasztalható rosszabb mentális egészséggel hozták összefüggésbe. A vizsgálat 100 ezer fiatal adatainak elemzésével készült, és megállapította, hogy azok a 18–24 évesek, akik 12 éves korukban vagy annál fiatalabban kapták meg első okostelefonjukat, nagyobb valószínűséggel számoltak be öngyilkossági gondolatokról, agresszióról, a valóságtól való elszakadásról, gyengébb érzelmi szabályozásról és alacsony önértékelésről. Az adatok azt is alátámasztják, hogy ezek a hatások nagyrészt összefüggenek a korai közösségi média-hozzáféréssel, valamint a felnőttkorban jelentkező kiberzaklatás, alvászavarok és rossz családi kapcsolatok magasabb kockázatával.

A Sapien Labs szakértői csapata, amely a mentális jólétre vonatkozó legnagyobb globális adatbázist, a Global Mind Projectet üzemelteti, ahonnan a kutatás adatai származnak, sürgős intézkedéseket javasol a következő generációk mentális egészségének védelme érdekében.

Adataink azt mutatják, hogy a korai okostelefon-birtoklás és az azzal gyakran járó közösségimédia-használat a mentális egészség és jóllét mélyreható változását okozhatja korai felnőttkorban – nyilatkozta a tanulmány első szerzője, Tara Thiagarajan neurológus, a Sapien Labs alapítója és vezető kutatója.

Ezeket az összefüggéseket több tényező is befolyásolja, többek között a közösségi médiához való hozzáférés, a kiberzaklatás, az alvászavarok és a rossz családi kapcsolatok, amelyek felnőttkorban olyan tüneteket okoznak, amelyek nem a depresszió és a szorongás hagyományos mentális egészségügyi tünetei, és a standard szűrővizsgálatokat alkalmazó tanulmányok során könnyen elkerülhetik a figyelmet. Ezek a fokozott agresszió, a valóságtól való elszakadás és az öngyilkossági gondolatok, amelyek jelentős társadalmi következményekkel járhatnak, mivel gyakoriságuk a fiatalabb generációk körében növekszik. Ezen eredmények alapján, és tekintettel arra, hogy az első okostelefonjukat használók átlagéletkora világszerte jóval 13 év alatt van, sürgetjük a politikai döntéshozókat, hogy alkalmazzanak olyan óvintézkedéseket, amelyek hasonlóak az alkoholra és a dohányra vonatkozó szabályozásokhoz. Mindezt annak érdekében, hogy korlátozzák a 13 év alattiak okostelefon-hozzáférését, kötelezővé tegyék a digitális írástudás oktatását és kényszerítsék ki a vállalatok felelősségre vonhatóságát.

A 2000-es évek eleje óta az okostelefonok átalakították a fiatalok kapcsolattartásának, tanulásának és identitásképzésének módját. De ezekkel a lehetőségekkel együtt egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az AI-alapú közösségimédia-algoritmusok hogyan erősíthetik a káros tartalmakat, miközben más élettevékenységeket is komolyan befolyásolnak, például a személyes interakciót és az alvást.

Bár számos közösségimédia-platform 13 éves korhatárt szab meg a felhasználók számára, ennek betartatása nem következetes. Az első okostelefonját megkapó gyerekek átlagos életkora folyamatosan csökken, és sokan naponta órákat töltenek a készülékkel. Jelenleg nemzetközi szinten vegyes a kép a telefonok iskolai betiltásával kapcsolatban. Az elmúlt években több ország is betiltotta vagy korlátozta a mobiltelefonok használatát az oktatási intézményekben, többek között Franciaország, Hollandia, Olaszország, Új-Zéland és Magyarország. Ezeknek a lépéseknek az eredményei korlátozottak. A holland kormány megbízásából készült tanulmány azonban már megállapította, hogy valamelyest javult a diákok koncentrációja.

Júliusban New York állam politikai döntéshozói bejelentették, hogy New York lesz az első olyan amerikai állam, amely betiltja az okostelefonok használatát az iskolákban, csatlakozva olyan államokhoz, mint Alabama, Arkansas, Nebraska, Észak-Dakota, Oklahoma és Nyugat-Virginia, amelyek mindannyian olyan törvényeket fogadtak el, amelyek előírják az iskoláknak, hogy legalább korlátozzák az okostelefonokhoz való hozzáférést.

Összességében a képernyő előtt töltött idő, a közösségi média és az okostelefonok használata, valamint a különböző mentális egészségügyi eredmények korábbi tanulmányai negatív hatásokat mutattak, de sokszor vegyes, gyakran ellentmondásos eredményeket is, ami megnehezíti a politikai döntéshozók, az iskolák és a családok számára a kérdés kezelését.

A fiatalabb korban megvalósuló okostelefon-birtoklás a nők esetében főleg az önkép, az önértékelés és az önbizalom csökkenésével, valamint az érzelmi rugalmasság romlásával, a férfiak esetében pedig a stabilitás és a nyugalom, az önértékelés és az empátia csökkenésével jár együtt.

További elemzések azt mutatták, hogy a közösségi médiához való korai hozzáférés magyarázza a korai gyermekkori okostelefon-birtoklás és a későbbi rossz családi kapcsolatok (13%), kiberzaklatás (10%) és alvászavarok (12%) közötti összefüggés mintegy 40%-át, amelyek szintén jelentős szerepet játszanak a későbbi fejleményekben. A kutatók elismerik, hogy a COVID-19 járvány felerősíthette ezeket a mintákat, de ezeknek a tendenciáknak az összes globális régióban megfigyelhető konzisztenciája arra utal, hogy a korai okostelefon-hozzáférés szélesebb körű hatással van a mentális fejlődésre.

Bár a jelenlegi bizonyítékok még nem támasztják alá a korai okostelefon-tulajdonlás és a későbbi jólét közötti közvetlen okozati összefüggést, ami a tanulmány egyik korlátja, a szerzők szerint a potenciális kár mértéke túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni, és indokolja az óvintézkedések meghozatalát. Ezért a tanulmány szerzői négy kulcsfontosságú területet javasolnak a politikai döntéshozóknak:

• A digitális írástudás és a mentális egészség kötelező oktatásának előírása.
• A közösségi média korhatár-megsértéseinek aktív azonosításának erősítése és a technológiai vállalatok számára érdemi következmények biztosítása.
• A közösségi média platformokhoz való hozzáférés korlátozása.
• Az okostelefonokhoz való hozzáférés fokozatos korlátozásának bevezetése.

Összességében ezek a politikai ajánlások a kritikus fejlődési szakaszok védelmét célozzák – állítja Thiagarajan. –  Ezek megvalósítása jelentős politikai és társadalmi akaratot, hatékony végrehajtást és több érdekelt fél bevonását igényli, de már vannak sikeres példák. Például az Egyesült Államokban a kiskorúak alkoholfogyasztását és -hozzáférését a szülői, kereskedelmi és vállalati felelősségvállalás kombinációjával szabályozzák. Bizonyítékaink arra utalnak, hogy a gyermekkori okostelefon-tulajdonlás, amely korai belépést jelent az AI-alapú digitális környezetekbe, jelentősen rontja a felnőttkori mentális egészséget és jólétet, ami mélyreható következményekkel jár az egyéni cselekvőképességre nézve. Kezdetben én is meglepődtem, hogy az eredmények ennyire egyértelműek. Ha azonban alaposan átgondoljuk, akkor logikusnak tűnik, hogy a fiatalabb, fejlődő elme sebezhetőbb az online környezetben, mivel még nem rendelkezik való világban szerzett tapasztalatokkal. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a mentális egészségre és a fiatal felnőttek válságaira nem csak az okostelefonok és a közösségi média gyakorol hatást. Ez magyarázza az általános romlás egy részét, de nem az egészet. Jelenleg további kutatásokra van szükség az ok-okozati összefüggések feltárásához, de ha ezekre a népességszintű eredményekre tekintettel megvárjuk a cáfolhatatlan bizonyítékokat, akkor sajnos elszalaszthatjuk a megelőző intézkedések megfelelő időben történő bevezetését.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Global study links early smartphone ownership with poorermentalhealth in young adults

Protecting the Developing Mind in a Digital Age: A Global Policy Imperative

Irodalmi hivatkozás:

Protecting the Developing Mind in a Digital Age: A Global Policy Imperative, Journal of Human Development and Capabilities (2025). DOI: 10.1080/19452829.2025.2518313