Megfiatalították a sejteket amerikai kutatók – vagy mégsem?
A hvg.hu. szerint egy korábbi, Nobel-díjas kutatás eredményeit felhasználva kísérleteztek különböző hatóanyagokkal, hogy megfiatalítsák a sejteket.
A szakembereknek sikerült pusztán kémiai anyagok segítségével fiatalabb állapotba hozniuk a sejteket. A tudósok a korábbi, öregedést gátló génekkel kapcsolatos Nobel-díjas kutatási eredményre építettek. A mostani publikáció az Aging című tudományos lapban jelent meg – írja a hvg.hu.
Az amerikai kutatók az úgynevezett Yamanaka-faktorokat kezdték el vizsgálni. A kutatók abból indultak ki, hogy ha meg tudják célozni a Yamanaka-faktorokat, és felhasználják őket arra, hogy a régi sejteket iPSC-vé alakítsák, az nem csak lassítaná az öregedést, hanem vissza is fordíthatná azt.
David Sinclair, az egyetem genetikai tanszékének vezetője szerint a fenti megközelítést használva olyan molekulákat kerestek, amelyek a Yamanaka-faktorokkal közösen használhatók az öregedés visszafordítására. A vizsgálat során hat olyan koktélt találtak, amik képesek voltak egy hét leforgása alatt fiatalabb állapotba hozni a sejteket.
Vagy mégsem?
Mindeközben a Qubit szerint több jel is arra utal, hogy érdemes óvatosan kezelni a „tudományos áttörést”. Az első intő jel, hogy a nemzetközi tudományos szaksajtó meglehetősen visszafogottan adott hírt a tanulmány megjelenéséről: sem a Nature, sem a Science, sem a rangos egyetemek kutatási eredményeire szívesen harapó népszerű ismeretterjesztő lapok nem hozták le a kutatócsoport eredményeit, vagy ha lehozták, a túl szép, hogy igaz legyen kategóriában helyezték el.
Az is óvatosságra int, hogy az Aging a beküldéstől, 2023. június 30-tól számítva mindössze 4 nap alatt már el is bírálta a tanulmányt, és miután átesett a szupergyors szakmai felülvizsgálaton, július 12-én meg is jelentette. Ez a gyorsaság kifejezetten szokatlan a tudományos folyóiratok elbírálási folyamatában, amelyek sokszor hónapokig, sőt évekig is elhúzódhatnak. Charles Brenner, a City of Hope orvosi kutatóintézet rák és diabétesz kutatással foglalkozó biokémikus professzora, aki korábban már többször bírálta Sinclair munkásságát, Twitter-posztjában arra hívta fel a figyelmet, hogy Sinclair a folyóirat társfőszerkesztője, ami magyarázhatja a viharos gyorsaságú publikálást.
Nemcsak a tanulmány megjelenésének körülményei vetnek fel fogós kérdéseket, hanem a kutatás is, amin alapul. A Futurism arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatást egér- és majomszöveteken végezték, nem élő állatokon, embereken pedig végképp nem.
