Még mindig túl sok az antibiotikum
Világszerte mintegy 500 ezer tonna antibiotikumot használunk fel évente. Az ebből fakadó globális katasztrófa veszélye nem múlt el. A szabadfold.hu beszámolója.
Az antibiotikum-rezisztencia az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása lesz a XXI. században, s ha a gyógyszerészek nem rukkolnak elő idejében valamilyen új patikaszerrel, 2050-re katasztrófa fenyegeti a világot – olvasható a portálon.
A különböző fertőzések több áldozatot szedhetnek majd, mint a rák, és évente akár tízmillió ember halálát okozhatják – figyelmeztetett a minap George Osborne brit pénzügyminiszter a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) washingtoni tanácskozásán.
Az antibiotikumok hatástalanná válása az orvoslás középkorába juttatja vissza a világot, amikor a legegyszerűbb sérülésekben és fertőzésekben, vagy rutinműtét közben haltak meg az emberek, s minden 1000-ből 5 anya vesztette életét szülés közben. Antibiotikumok híján ma nem lehetne orvosolni a rákos megbetegedéseket, szervátültetéseket végezni, mert e terápiáknál legyengítik az immunrendszert, így a szervezet védtelen a fertőzésekkel szemben.
Életveszélyessé válnának a szív-, tüdő- és hasi műtétek, azoknak a területeknek az operációi, melyek hemzsegnek a baktériumoktól, mint például a belek, a húgyhólyag, a nemi szervek, de ellehetetlenülne a csípő- vagy térdprotézis, a szívbillentyű beültetése is. Tízből három tüdőgyulladás halállal végződne, újra tömegével szednék áldozataikat a világjárványok.
A baktériumkrízis világgazdasági problémákat is felvet. Hatékony új antibiotikum nélkül olyan mértékben megnőhet a halálozások száma, hogy amiatt a világ GDP-je 3,5 százalékkal eshet vissza, ami becslések szerint szinte felfoghatatlan mértékű, akár 100 billiárd dolláros veszteséget is okozhat a gazdaságnak. Komoly pénzügyi ösztönzőkkel kell versengésre késztetni a világ gyógyszerészeti laboratóriumait, hogy mielőbb piacra kerülhessenek az újfajta gyógyszerek. A cikk folytatódik a szabadfold.hu-n.