Magyarország: a jólét is rosszul szolgál
Egyre gyengébb a társadalmi igazságosság az Európai Unió tagállamaiban, Magyarországon különösen súlyos a helyzet - mutatta ki a német Bertelsmann Alapítvány vizsgálata.
A tekintélyes közhasznú alapítvány a 2008-2014 közötti időszak fejleményeit áttekintő elemzésében megállapította, hogy az EU ugyan ért el eredményeket a gazdaság stabilizálásában, de a társadalmi igazságosság a legtöbb tagállamban gyengült.
A leginkább érvényesülő trend az északi és a déli tagállamok közötti különbség és a generációk közötti egyenlőtlenség növekedése. Miközben a jómódú észak-európai országokban - főleg Svédországban, Finnországban, Dániában és Hollandiában - magas szinten megvalósult a társadalmi igazságosság és a vizsgált időszakban viszonylag stabil maradt a helyzet, más országokban, köztük Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Magyarországon növekedett a társadalmi igazságtalanság - áll a jelentésben, amely szerint a gazdasági válsággal küzdő uniós tagállamokban nem sikerült méltányosan, igazságosan megosztani a válságkezelés terheit.
A nemzedékek egymáshoz viszonyított helyzetének vizsgálata azt mutatja, hogy a fiatalokat erősebben sújtja a társadalmi igazságtalanság, mint az időseket. Jelenleg az EU egészét tekintve a gyerekek és fiatalkorúak 28 százaléka él a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés fenyegetettségében, ami jelentős növekedés a 2009-ben regisztrált 26,1 százalékhoz képest, miközben az időskori szegénységet sikerült jelentősen csökkenteni.
A vizsgálatban kimutatták, hogy a gazdasági teljesítmény ugyan fontos feltétele a társadalmi igazságosságnak, de nem garantálja annak megvalósulását. Ezt mutatja például az, hogy Írország és Svédország egy főre jutó hazai összterméke (GDP) nagyjából egyenlő, Svédországban mégis nagyságrendekkel erősebben érvényesül a társadalmi igazságosság, mint Írországban. Erre utal az is, hogy Csehország, Szlovénia és Észtország gazdasági teljesítménye uniós összevetésben közepes szintű, a társadalmi igazságosság mégis átlagon felüli mértékű.
A felmérésben hat dimenzió - szegénység, oktatás-képzés, munkaerőpiaci helyzet, egészségi állapot, nemzedékek közötti igazságosság és a diszkrimináció-mentesség - mentén, összesen 35 kritérium alapján vizsgálták a társadalmi igazságosságot. Ennek alapján képezték az úgynevezett igazságossági indexet.
Az index értéke alapján összeállított rangsort Svédország vezeti, ahol a mutató értéke a 2008-as 7,53-ról 2011-re 7,34-re gyengült, de 2014-re visszakapaszkodott 7,48-ra. A második helyen Finnország áll, a harmadik Dánia. Az uniós átlag jelenleg 5,60.
A kelet-közép-európai, kelet-európai térségből Csehország szerepelt a legjobban, az 5. helyre került. Az index értéke alapján uniós összevetésben erős a társadalmi igazságosság Szlovéniában (9. hely) és Észtországban is (10. hely). A térségi országok többsége azonban az uniós átlag alatt teljesít. Magyarország a 25. helyen áll, utána Bulgária, Románia és Görögország következik.
Magyarországgal kapcsolatban a kutatási jelentésben kiemelték, hogy "aggasztóan negatív trendek" érvényesülnek. Az igazságossági index értéke a 2008-as 5,07-ről 2011-ig 4,79-re, 2014-ig 4,44-re gyengült.
A gyerekek és fiatalkorúak 43 százalékát fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés, és minden harmadik gyerek súlyos anyagi nélkülözés közepette él. Ugyanakkor az időskori szegénység mértéke alapján Magyarország a "tűrhető" 14. helyen áll, az úgynevezett dolgozó szegények (munkahellyel rendelkező, mégis szegény sorban élő emberek) aránya alapján pedig a "nagyon jó" 9. helyen. Kiemelkedően jó a helyzet a korai képzésre fordított beruházások területén, ennek alapján Magyarország a 2. helyen áll, csak Dánia előzi meg - emelték ki, megjegyezve, hogy ennek révén remélhetőleg csökken az egyelőre nagyon erős összefüggés az iskolások társadalmi-gazdasági háttere és tanulmányi előmenetele között.
