Magyar tudósok nyerték az Agy-díjat

A három szakember megosztva kapta az idei díjat "széleskörű, mind elméleti, mind kísérletesen kiemelkedő színvonalú kutatásaikért, amelyek feltárták az agykéreg, különösen a tanulási és memória-folyamatokban kulcsfontosságú hippokampusz, ideghálózatainak szerveződését és működését" - áll a díjat létrehozó és azt most első ízben odaítélő Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány hivatalos indoklásában.

Mindhárom kutató Magyarországon született. Somogyi Péter Nagy-Britanniában, Buzsáki György az Egyesült Államok New Jersey államában él. Mindhárom tudós érdeklődési területe az a folyamat, ahogyan az idegsejtek hálózatai feldolgozzák az információt az agyban.

A hivatalos indoklásban szerepel, hogy "ezek a tudósok a kiemelkedően magas színvonalon művelt magyar tudományt szimbolizálják, amely a nehézségekkel és akadályokkal teli hosszabb történelmi periódusok után is megőrizte kiválóságát".

A díjátadó ünnepség május 2-án lesz Koppenhágában, a díjazottak május 3-án ugyanitt tartják ünnepi előadásaikat.

Somogyi Péter neurobiológus professzor, az MTA levelező tagja, az Oxfordi Egyetem Anatómiai Neurofarmakológiai Intézetének igazgatója decemberben vehette át a 2010-es Sanford L. Palay-díjat San Diego-ban. A kétévente kiosztott, tudományos életműért járó elismerést az agy szerkezetének megértésében elért eredményeiért adományozta a magyar akadémikusnak az amerikai Cajal Club és a The Journal of Comparative Neurology.

"Igazi hungarikum az agykutatás, amely a közeljövőben kulcsszerepet játszhat égető egészségügyi, gazdasági, társadalmi problémáink megoldásában" – mondta Freund Tamás a Magyar Hírlapnak 2009-ben.

Buzsáki György

61 éves, magyar-amerikai állampolgár, a Newark-i Rutgers Egyetem Molekuláris- és Viselkedés-Idegtudományi Központjának professzora az Egyesült Államok New Jersey államában. A professzor úttörő tevékenységet végez olyan anatómiai és molekuláris adatokon alapuló fiziológiai jelenségek és következtetések elemzésével, amelyek éppen Freund Tamás, Somogyi Péter és mások felfedezései révén váltak ismertté. Buzsáki György szintén új, saját maga által fejlesztett módszerekkel vizsgálta éber állapotú kísérleti állatok idegsejtjeinek működését. Kiemelten jelentősek az agy működésének ritmikus aktivitásaival kapcsolatos közvetlen megfigyelései és ezek elméleti modelljei, a memória két fázisához kapcsolt aktivitásmintázatok felfedezése, valamint annak leírása, ahogyan az agykérgi hálózatok dinamikus jellemzői hozzájárulnak egyes kognitív funkciók megjelenéséhez.

Freund Tamás

51 éves, magyar állampolgár, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója. Munkájának középpontjában az ún. gátló idegsejtek állnak, amelyek jelátvivő anyaga a gamma-amino vajsav (GABA). Ennek kibocsájtása útján csökkentik az általuk beidegzett sejtek aktivitását, összehangolják működésüket. Freund Tamás és munkatársai a hippokampuszban három ilyen új idegsejttípust azonosítottak, amelyek más gátló neuronokhoz kapcsolódnak. Kiemelkedő jelentőségű felfedezésük, hogy a gátló sejtek működését gátlás által ritmikusan is lehet szinkronizálni, pacemaker sejtek segítségével. Ez utóbbi hozzájárult a memóriafolyamatokban elengedhetetlen agykérgi hullámtevékenység kialakulásának megértéséhez. Kísérleti úton bizonyították azt is, hogy az ún. kannabisz-szerű molekulák - amelyek természetes körülmények között megtalálható jelátvivők az agyban és néhány, az agy működését befolyásoló kábítószerben - a gátló idegsejtek egy különleges csoportjára hatnak, és e szabályozó rendszer működésének hibája számos neurológiai és pszichiátriai kórkép keletkezésének lehet forrása.

Somogyi Péter

61 éves, magyar/brit állampolgár, az Orvosi Kutatások Tanácsa (MRC) Anatómiai Neurofarmakológia Intézetének igazgatója és a Neurobiológia Professzora a nagy-britanniai Oxfordi Egyetemen. Elsőként dolgozta ki az idegpályák leírásának módszerét, beleértve az idegsejtek különféle típusainak azonosítását eltérő szerkezetük és az egymás közötti információcseréhez használt jelátvivő molekuláik szerint, valamint az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokon belüli különleges szerkezeti sajátosságok, és a különféle szinapszisok által előidézett elektromos válaszok alapján. A tér és az idő egységét hangsúlyozza az agyműködésben a Somogyi Péter által bevezetett "időhálózat" (chronocircuitry) kifejezés. A koncepcióhoz Somogyi agykéreg kutatásainak elméleti háttere és multidiszciplináris módzserei adták az alapot.