Ma már kit érdekel az AIDS?

A francia, a brit, az ír és a német kutatók az elmúlt húsz esztendőt tekintve azt vizsgálták, hogy 41 ország 115 vezető sajtóorgánumában melyek voltak a vezető témák. A vizsgált időszak 1990-től idén májusig terjedt. A szakemberek összesen 410 000 megjelent lapszám 69 millió anyagát böngészték át és értékelték ki. 

A média jelentőségét – különösen az internet előretörésének köszönhetően – senki sem vitatja. A világháló lassan meghatározóbb, mint a televízió és a hagyományos újságokat, valamint a rádiót már megelőzte. Éppen ezért érdekes azt vizsgálni, hogy miről is írnak a nagy magazinok és mik szerepelnek a nyomtatott és az online címlapokon. Az első fontos megállapítás, hogy az iparilag fejlett államokban az elmúlt 20 évben 70 százalékkal csökkent a HIV-ről, illetve az AIDS-ről szóló anyagok száma. Míg 1990-ben még a sajtókiadványokban átlagosan lapszámonként 1,5 cikk szólt a gyógyíthatatlan betegségről, addig napjainkra ez a szám gyakorlatilag nullára csökkent.

2008 óta a helyzet tovább romlott, már átlagosan két nyomtatott újságot vagy portált kell elolvasni ahhoz, hogy valaki egy AIDS-ről szóló tartalmat találjon. Ugyanez a helyzet a savas esőkkel és az ózonlyukkal is. "A médiák körülbelül 2006 óta kapták fel a klímaváltozás témáját és gyakorlatilag az állandó tartalmak jelképévé tették. A szociológiai és gazdasági problémák, a betegségek, legyen szó a maláriáról, a HIV-ről, valamint az AIDS-ről, illetve az emberi jogokról és a szegénységről egyre inkább háttérbe szorultak" – állapította meg Ralf Barkemeyer, a Leedsi Egyetem munkatársa.

Kollégája, Frank Rigge, aki a Belfasti Királyi Egyetem kutatója ugyanakkor nem igazán lepődött meg ezen. Szerinte a témaváltás oka, hogy az északi országokban ebben az időszakban sikerült nagy fejlődést elérni a betegség kezelésében. Így a HIV és az AIDS egyre inkább afrikai betegség lett. Ezt támasztja alá, hogy a déli államokban, például Dél-Afrikában ez a téma nagyon is napirenden van.

Ugyanakkor Figge szerint a témaeltolódásnak vannak veszélyei. Könnyen előfordulhat, hogy az észak-európai emberek kevésbé veszik majd komolyan az AIDS-szel vagy éppen a maláriával kapcsolatos kutatásokat és híreket. Mindez pedig egyáltalán nem lenne jó. Ráadásul amennyiben az IT-szektorra vetítjük ki a megállapításokat, akkor szintén elég gyakran lehet hallani az emberi jogok vagy a gyerekmunka kérdésének háttérbe szorulásáról, holott sok ázsiai üzemben az embertelen munkakörülmények ma is jelen vannak. Elég például csak a Foxconn üzemeiben tapasztalható körülményekre gondolni. Emellett ugyanakkor az is igaz, hogy a környezetvédelem és az energiahatékonyság is egyre nagyobb hangsúlyt kap az IT-fejlesztések során.