hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

 

Kővé vált emberek

A február végi, ritka betegségek világnapja alkalmából bemutatunk egy furcsa ritka betegséget, amelynek során az izmok, szalagok és inak elcsontosodnak. A mindössze hétszáz embert érintő kővé válás titkainak felderítése segíthet az öregedés és a sérülések kapcsán gyakori, minden negyedik idős korú számára problémát okozó csontkinövések elleni küzdelemben.

A ritka betegségek világnapját minden év februárjának utolsó napján tartják, az idén a világnapot megelőző szombaton, február 25-én zajlanak a Ritka és Veleszületett rendellenességgel Élők Országos Szövetsége által szervezett programok. Cikkünkben egy ritka betegséget ismertetünk a New Scientist írása alapján, amelyben Natasha Agabalyan, aki az inak csontosodásáról készíti PhD-értekezését, bemutatja Mr. Jeff esetét.

Kővé vált ember

 

Az 1770-es években elhunyt Mr. Jeff csontváza a londoni Hunterian Múzemban látható, és a róla készült fénykép révén mi is láthatjuk, hogy a férfi csigolyái összenőttek, csontlemezek és -göbök keletkeztek a teste olyan részein, ahol izmoknak, szalagoknak vagy inaknak kellene lenniük.

Az ezen ritka genetikai betegségben szenvedők (progresszíven elcsontosodó fibrodiszplázia) testében, ahogy öregszenek, egyre több ilyen csontkinövés, -összenövés keletkezik, végül választaniuk kell, milyen pozícióban – ülve vagy fekve – töltik életük hátralévő részét, írja Natasha Agabalyan, és hozzáteszi: ilyen felesleges, esetenként káros csontkinövések kisebb mértékben mindannyiunk szervezetében keletkezhetnek nagy igénybevételek helyén vagy sérülés után, és fájdalmas nyomást gyakorolhatnak a környezetükben lévő lágyszövetre.

Mint az ínszakértő megjegyzi, az inak óriási terhelést kibírnak – így az Achilles-ín ereje például olyan nagy, mintha képes lenne 400 kilogrammnyi súlyt tartani –, és rugalmasságuknál fogva raktározni képesek a mozgási energiát. Azonban regenerációs képességük igen gyenge, talán azért, mert kevés sejt van bennük, illetve rossz a vérellátásuk. Az Achilles-ínban, a térdben és a vállban az idősödéssel gyakori a kalciumlerakódás, illetve a 60 év felettiek negyedében csontkinövések is előfordulnak.

Morfogenetikus fehérjék

A fibrodysplasia ossificans progressiva (FOP) születéskor semmi nyilvánvaló jelet nem ad, és mint a legtöbb ritka betegséget, igen nehéz felismerni, sok a téves diagnózis és a félrekezelés. A FOP-betegeket kezdetben gyakran tumorellenes terápiával kezelik, sugárkezelésnek vagy műtéteknek vetik alá, holott ezek az eljárások nem segítenek, sőt az operáció, mivel gyulladást, így további csontnövekedést generál, rontja az állapotot. A FOP diagnózisának megállapítása után jelenleg az egyetlen teendő a beavatkozások elkerülése, kivéve, ha az elváltozás az életet fenyegeti.

Az elképzelések ellenére a csont igen dinamikus szövet, folyamatosan átépül – erre akkor jött rá a tudomány, amikor az amerikai Marshall Urist (1965) felfedezte az embrió fejlődésében fontos szerepet játszó csont morfogenetikus fehérjéket (bone morphogenetic protein, BMP), amelyekről azóta kiderült, hogy számos különféle betegség kialakulásában közreműködnek. 2006-ban genetikai vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy FOP-ban az egyik BMP-receptor génje szenved mutációt, így a receptor folyamatosan bekapcsolt állapotban marad (Nature Genetics, Kaplan és munkatársai: A recurrent mutation in the BMP type I receptor ACVR1 causes inherited and sporadic fibrodysplasia ossificans progressiva).

A BMP-jelátviteli út a kóros csontnövekedés egyéb, gyakoribb formáiban is szerepet játszhat, így pl. az ín elcsontosodásában. Az ezt vizsgáló kutatók abban bíznak, hogy ezt a tudást felhasználva génterápia révén kezelhetővé válhat az izomdisztrófia (elképzelések szerint ez a betegség úgy jön létre, hogy az izomsejtek csontsejt-szerűvé válnak).

Egy másik BMP-receptor-mutáció a magas vérnyomás egy ritka formájával van összefüggésben, aminek áldozatai fiatal felnőttkorban meghalnak. Ezt a betegséget – és a BMP-jelátvitelt módosító molekulákat – kutatja a bostoni kardiológus, Paul Yu, aki talált is egy kismolekulasúlyú, szájon át szedhető anyagot (dorsomorphin, illetve hasonló molekulák), amely több BMP-receptor aktivitását is képes csökkenteni, és állatkísérletekben enyhíti a FOP-pal járó csontképződést (Nature Medicine, BMP type I receptor inhibition reduces heterotopic ossification).

Mint Yu nyilatkozta a New Scientistnek: az eljárás a remények szerint minden más típusú kóros csontosodás kezelésében is hasznosítható lesz.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink