Koponyasérültek diagnosztikájához fejlesztenek új eszközt
Enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek agykárosodása súlyosságának megállapításához használható, új, biomarkerek vizsgálatán alapuló diagnosztikai eszköz kifejlesztéséhez szükséges kutatásban vesznek részt magyar szakemberek.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által életre hívott, 22 intézmény, köztük a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai által végzett kutatás eredményeiről a Lancet Neurology nevű orvosi szaklapban számoltak be a szerzők július végén. Büki András, a PTE idegsebészeti klinikájának igazgatója, a cikk egyik szerzője az MTI-nek nyilatkozva áttörésként értékelte a kutatás eredményét. Az idegsebész professzor annak előzményeiről kifejtette: egy év alatt világszerte több mint 50 millió ember szenved koponyasérülést, amelyet jelenleg elsősorban képalkotó eszközökkel diagnosztizálnak. A kutatás eredményeként két biomarkert (GFAP és UCH-L1 elnevezésű fehérjéket) azonosítottak, amelyek kimutatása a vérből és az agyvízből már a korai szakaszban utal a páciens sérülésének súlyosságára.
A 2000 betegen elvégzett vizsgálatok szerint ezeknek a biomarkereknek az együttes vizsgálatával, elsősorban az enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek esetében 35 százalékkal csökkenthető a CT-vizsgálatok száma. A kutatás megállapításai nyomán kifejlesztendő új diagnosztikai eszköz páciensek számára sugárdózis-csökkenést, az ellátó intézményeknek pedig költséghatékonyabb működést jelenthet, magyarázta. Büki András szintén áttörésnek nevezte, hogy a skandináv országok diagnosztikájában elterjedt biomarkerrel (S100 Beta nevű fehérje) szemben, a kutatásuk során azonosított fehérjék vizsgálatát elfogadta az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatóság (FDA).
"Eddig még nem volt koponyasérülések esetében FDA által elfogadott biomarker", érzékeltette, hozzátéve, hogy a szakhatóság szerint e fehérjék vizsgálata a képalkotó diagnosztikai eljárások kiegészítéseként használható.
Az orvosprofesszor prognózisa szerint a közeljövőben kifejleszthetik a kutatási eredményeiken nyugvó új diagnosztikai eszközt. Annak előnyei között említette, hogy az ambuláns klinikai felhasználáson túl azt a helyszínen alkalmazhatják majd sport-, vagy harctéri sérülések esetén. Kitért arra is, hogy emellett az eszköz a súlyos koponyasérültek megfigyelésében, állapotuk rövid időközönkénti rendszeres ellenőrzésében is az orvosok hasznára lehet.
A kutatást vezető floridai Banyan Biomarkers nevű vállalat több műszergyártó világcéggel tárgyal már az eszközfejlesztésről. Büki András a PTE szerepéről elmondta, hogy klinikájuk vizsgálati helyként vett részt a kutatásban. Azok előzményeiről közölte azt is, hogy az amerikai védelmi minisztérium által kezdeményezett vizsgálatsorban a Banyan Biomarkers első Egyesült Államokon kívüli partnere volt a pécsi idegsebészeti klinika.
